Chiny
Csincsilla
- Faj: Csincsilla
- Ivar: Nőstény
Nevüket a chincha indiánokról kapták
Mára veszélyeztetett fajjá vált
Egy életre választ párt magának
Nevüket a chincha indiánokról kapták
Mára veszélyeztetett fajjá vált
Egy életre választ párt magának
Chile magashegységeiben, 3000-5000 méteres magasságban őshonos. A természetben fűfélékkel, magvakkal és különféle levelekkel táplálkozik. Mivel prémjéért már az őslakók is vadászták, ráadásul az európaiak által betelepített rókák is sok csincsillát ejtettek zsákmányul, a faj a XX. század elejére csaknem teljesen kipusztult. Manapság igen népszerű kedvtelésből tartott álatként.
A csincsillák testét vastag bunda védi az időjárás szeszélyei ellen. A bundát, és az alatta lévő bőrt gondozni kell, ezért a csincsillák gyakran vesznek homokfürdőt. Hosszú bajszuk a sötétben való tájékozódást szolgálja. Nemcsak éjszaka veszik hasznát, hanem olyan sziklahasadékokban és üregekben is, ahová nappal sem süt be a nap.
Mathias F. Chapman amerikai bányamérnök volt az első, aki csincsillafarmot hozott létre 1923-ban. A tenyésztett, illetve prémtelepen tartott csincsillák többsége ma is Chapman 12 eredeti állatának leszármazottja. Bár ezeket az állatokat prémjükért tartották, a szabad természetben élő állományt védelem alá helyezték.
Testméretek: testhossz: 25-27 cm
farokhossz: 17-18 cm
Tömeg: 400-800g
Táplálkozás: fűfélék
Társas Viszonyok: csoportban él
Vemhességi idő: 111 nap
Utódok száma: 1-3
Élettartam: 10-20 év
Veszélyeztetettség: sebezhető
Elterjedés: Peru, Bolívia