Zsiráfborjú született
2010-03-04
Zsiráfborjú született a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A budapesti zsiráfcsapat legifjabb tagja tegnap este, nem sokkal 6 óra után jött a világra. A kicsi és a Santana nevű anyaállat a zsiráfoknak otthont adó létesítmény elkülönítő istállójában kapott helyet, ahol – egy betekintő ablakon át – már a mai naptól láthatja őket a nagyközönség.
Szerda este 6 óra 6 perckor zsiráfborjú született a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A kicsi – zsiráfszokás szerint – nem sokkal megszületése után lábra is állt. 20:38-kor sikerült megtalálnia az emlőket, s ezután hat percen át kortyolta a tápláló zsiráftejet. A kb. 170 cm-es „apróság” minden jel szerint teljesen egészséges, és az anyának is van elegendő teje az utód táplálásához. Azt azonban még nem sikerült kétséget kizáróan megállapítani, hogy milyen nemű a jövevény.
Santana, a 14 éves anyaállat a csehországi Liberecből került Budapestre egyéves korában. Az elmúlt években már világra hozott két utódot. Az elsőt (a 2001-es születésű Samburut) mesterségesen kellett felnevelni, a másodikat (2002-ben született Saka nevű állatot) viszont teljesen önállóan gondozta. Santana tehát gyakorlott anyának számít.
Az apa, tisztes nevén Jonas, jóval fiatalabb az anyánál: jelenleg 8 esztendős, és hat évvel ezelőtt Dániából érkezett a magyar főváros állatkertjébe éppen azzal a céllal, hogy egy újabb budapesti zsiráfgeneráció nemzőapja legyen. Jóllehet a fajra jellemző ivarérettséget Jonas már három éve elérte, mostanáig kellett várni, hogy az első utódja megszülessen. A kicsi világra jövetele tehát azt is jelenti, hogy a dán származású zsiráfbika tenyészállatként beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Érdekes megfigyelés, hogy Jonas kifejezetten érdeklődik utódja iránt, ugyanis a korábbi zsiráfbikáknál általában azt tapasztalták a gondozók, hogy a kicsi nem különösebben keltette fel az apaállatok érdeklődésüket.
Az ellés időpontjának előzetes becslése bizonyos nehézséget okozott az állatkerti szakembereknek. Az ugyan jól ismert, hogy a zsiráfok vemhessége átlagosan 457 napra tehető, az azonban igencsak kérdéses volt, hogy ezt a vemhességi időt pontosan honnan is kell számítani. A gondozók ugyanis több párzást is megfigyeltek, ráadásul ezek között olyan is akadt, amelyre – az utólagos számítás szerint – már a vemhesség ideje alatt került sor.
Az újszülött zsiráfborjú és az anyaállat a 2008-ban átadott Szavanna-komplexum zsiráfoknak otthont adó épületszárnyában, a kifejezetten ilyen esetekre kialakított elkülönítőben tartózkodik. Bár az állatok nyugalma érdekében az istállóépületnek ez a szárnya ezen a héten még biztosan zárva lesz, az elkülönítőre néző betekintő ablakon át a közönség már mától láthatja az újszülöttet.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben egyébként 1868 óta élnek zsiráfok, az első állatot még Ferenc József ajándékozta – Erzsébet királyné közbenjárására. London (1838), Párizs (1852) és Bécs (1858) után a budapesti volt a negyedik állatkert, ahol zsiráfborjú született (1868-ban), és Budapesten sikerült állatkerti viszonyok közt először szaporítani a zsiráf Kenyában honos alfaját, az ún. masszai zsiráfot (ez 1934-ben történt). Az elmúlt csaknem másfél évszázad során – a most született kicsivel együtt – összesen 25 zsiráfborjú látott napvilágot Budapesten.
A jelenlegi állomány összesen öt állatból áll. Az újszülött, valamint a szülők, Santana és Jonas mellett két fiatal nőstény is a csapat tagja. Ez a két állat, Ingrid és Sandra 2007-ben született, és a Prágai Állatkertből kerültek Budapestre a 2008-as esztendő során. Valamennyi egyed a zsiráfok Uganda, Szudán és Kenya területén őshonos, Rothschild-zsiráfnak, illetve Ugandazsiráfnak nevezett alfajához (Giraffa camelopardalis rothschildi) tartozik. Ebből az alfajból a világ állatkertjeiben mintegy 420 egyed él.
Képek a galériában!
