Virgil, Thrax és Manu nevet kapták kistigriseink
2011-07-04
Bemutatkoztak a Fővárosi Állat- és Növénykert legújabb „sztárjai”, a május 10-én született tigriskölykök. A kistigriseknek Tarlós István főpolgármester adott nevet. Az apróságokat és Nivát, az anyaállatot már ma kiengedték a kifutóra, így mostantól a nagyközönség is láthatja őket.
Ma mutatkozott be a sajtónak a Fővárosi Állat- és Növénykertben a május 10-én született három kistigris. Az elmúlt hetek során ugyanis csak a gondozók láthatták őket, mivel az apróságok – az anyjukkal együtt – egy elkülönített, a közönség szeme elől elrejtett férőhelyen cseperedtek.
A kifutóra való kiengedésük előtt a kicsiket mindenképpen kézbe kellett vennie az állatkerti szakembereknek, hiszen az apróságoknak meg kellett kapniuk a szükséges kombinált védőoltást, illetve az azonosító mikrochipet is. Az állatorvosok egyúttal a kistigrisek nemét is megállapították. A vizsgálat során mindhárom állat hímnek bizonyult. A névadásra Tarlós István főpolgármestert kérték fel, aki a Virgil, a Thrax és a Manu neveket adta a főváros új kedvenceinek. A három kölyköt egyébként le is mérték: egyenként 7-8 kg-ot nyomtak, így életkoruknak megfelelő, az alomtestvérekhez viszonyítva is kiegyenlített testtömeg jellemzi őket.
A kölykök bő fél órán át voltak különválasztva az anyaállattól, utána újra összeengedték őket. A vizsgálat alatt igencsak aggodalmaskodó anyatigris egyből megnyugodott, miután visszakapta kölykeit, és néhány percen belül már a kifutóba is ki lehetett engedni őket, hogy minden látogató jól láthassa az apróságokat.
Budapesten utoljára 1992. május 5-én születtek kistigrisek. Az akkori tenyészállatok, Jeroska és Nahar frigyéből szintén három kölyök született. Az azóta eltelt csaknem két évtizedben rendszerint nem voltak megfelelő tenyészállatok, vagy pedig nem tetszettek egymásnak. A mostani szaporulatot az tette lehetővé, hogy a nyolcéves Norbi nevű hím korábbi párja, Nadia helyére (Nadia a Szkopjei Állatkertbe került) tavaly októberben egy új nőstény érkezett a rheneni születésű, hatéves Niva személyében. Az új nőstény összeszoktatása a régi hímmel sikeresen ment végbe, januárban már párzást is megfigyeltek a gondozók.
A kölykök világra jövetele nemcsak azért fontos, mert a közönség bizonyára örömmel tekinti majd meg őket, hanem azért is, mert e veszélyeztetett nagymacskák állatkerti szaporításának természetvédelmi jelentősége is van.
A szibériai tigriseket (Panthera tigris altaica) amuri tigriseknek is szokták nevezni. Természetes elterjedési területük eredetileg Kelet-Szibéria, Korea és Mandzsúria volt, manapság azonban csak az Amur és az Usszuri folyók vidékén élnek vad állományaik. Ez a terület közigazgatásilag nagyrészt Oroszország úgynevezett Tengermelléki határterületéhez (Приморский край, Primorszki kraj) tartozik, amelynek egyébként éppen a szibériai tigris a címerállata. A szibériai tigrisek megritkulása a rájuk, illetve főbb táplálékállataikra, a szarvasokra és vaddisznókra irányuló (orv)vadászat, valamint a természetes élőhelyek pusztulásának következménye. A csíkos nagymacskák legfontosabb élőhelyei szerencsére ma már természetvédelmi oltalom alatt állnak, és az orosz kormányzat sokat tesz a megmaradt állomány védelme érdekében. Ennek ellenére a szibériai tigrisek jelenleg is kritikusan veszélyeztetettnek számítanak. Vadon élő állományukat Oroszországban mintegy négyszáz egyedre becsülik, és egyes vélekedések szerint a határvidék Kínához, illetve Észak-Koreához tartozó oldalán is élhet még egy-két tucat állat.
Megosztom
