Szezonkezdés az Állatkertben

Programok, kisállatok, fejlesztések, új látnivalók – és kevesebb tulajdonosi támogatás. Ezek voltak a fő napirendi pontok Állatkertünk tavaszváró, szezonnyitó sajtótájékoztatóján, amelyre múlt hét csütörtök délelőtt került sor.

A 2011-es év „állati látnivalói” közül kiemelkednek az állatkölykök. Az emberszabású majmoknál tavaly három kölyök született, amire egyébként eddig soha nem volt még példa magyarországi állatkertben. Mivel az emberszabásúak aránylag lassan fejlődnek, Moira és Vilmos, a két orangután kölyök, valamint Bongo, a kis gorilla az idei szezonban is végig kölykök lesznek, mi több, épp most érik majd el a legizgalmasabb kort, amikor aktívan és meglehetősen bohókásan fedezik fel az őket körülvevő környezetet. Az állatkölykök másik része az idei év első hónapjaiban született, illetve ekkorra láthatta őket először a közönség. Így van ez például a három vízidisznó kölyökkel, illetve a „mosolygós” madagaszkári nappali gekkóknál, amelyeknél az elmúlt napokban is keltek ki újabb apróságok. Az elkövetkező hetekben, hónapokban természetesen több más állatfajnál is várható szaporulat, így többféle majomnál, a makiknál, számos patásnál (köztük a kritikusan veszélyeztetett, a szabad természetben már kihalt Mhorr-gazelláknál), illetve nagyszámú madárnál is számítani lehet az utódokra. Sokat várunk a tavalyi évben összehozott pároktól és tenyésztrióktól, például az ázsiai elefántok, a fehér orrszarvúk, az indiai oroszlánok, illetve a szibériai tigrisek esetében. Utóbbiaknál sikerült párzást is megfigyelni, ráadásul a nőstény – Niva – azóta nem ivarzott újra, így esély van arra, hogy hosszú szünet után újra kistigrisek szülessenek Budapesten.

Az év során tervezett állatszállítások közül a legjelentősebb egy új nőstény jegesmedve érkezése lesz, amelynek előkészítésén már most dolgoznak munkatársaink. A jelenlegi két jegesmedve, Lady és Vitus 1994 óta él együtt Budapesten, ám az eltelt tizenhat év során nem született utódjuk. Egy 2009-ben elvégzett szaporodásbiológiai vizsgálat mindkét állatnál kisebb problémákat tárt fel, amelyet a hím esetében sikerült orvosolni, a nőstényben talált elváltozások azonban kizárják, hogy utódot hozzon világra. Éppen ezért határozták el az állatkerti szakemberek, hogy a meglévő két állat mellé egy új, fiatal nőstényt is beszereznek, s ennek az állatnak az érkezésére kerül majd sor heteken belül.

Természetesen nem lesz hiány a programokban sem. Időben legközelebb a Víz Világnapjára kerül sor március 19-én és 20-án. Áprilisban a Föld napja egész hetében tart majd a Föld Fesztivál, melyet a Húsvéti Nyulatságok követ: előbbire április 17-től 22-ig, a húsvéti eseményre pedig közvetlenül utána, a nagyszombattól húsvét hétfőig, április 23-tól 25-ig tartó időszakban kerül sor. Az állatkerti „jeles napok” programjaiban idén kiemelt szerepet kapnak az emberszabású majmok, mivel az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) erre a szezonra az emberszabásúak védelme érdekében hirdetett az egész kontinens állatkertjeire kiterjedő természetvédelmi kampányt.

Az Állatkertben jelenleg zajló fejlesztések közül a legnagyobb szabású a Nagyszikla belsejében kialakítandó „Varázshegy”, az élet múltjával, jelenével és jövőjével foglalkozó korszerű, interaktív bemutatóhely. Ezt azonban csak 2012-ben vehetik birtokba a látogatók. Ugyancsak fontos az a fejlesztés, amelynek nyomán a következő fűtési szezonban már nem csupán földgázon, hanem a Széchenyi Fürdő termálvizének hőjén is alapul majd az állatházak fűtése. Mindkét program az Európai Unió társfinanszírozásával, az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-magyarországi Operatív Programjának keretében valósul meg. A fejlesztések sorába tartozik az oroszlánoknak is otthont adó állatház korszerűsítése, amelynek eredményeképpen még a idén egy India Ház átadására lesz mód. Természetesen az oroszlánok nem kerülnek el innen, hiszen éppen a tavalyi évben vágott bele az Állatkert a ritka ázsiai oroszlánok tartásába és – remélhetően sikeres – szaporításába.

A 2011-es évben új kihívások jelentkeznek Állatkertünk működtetésében. A tulajdonos Fővárosi Önkormányzat az uniós fejlesztési projektekhez idén jelentősen, 180 millió forinttal járul hozzá, de egyidejűleg a működési célra adott támogatását kb. 153,5 millió forinttal csökkenti, ami a tavalyi esztendő támogatásánál 24,3 %-kal kevesebb. Az Állatkert összes működési kiadása a tavalyi évben mintegy 2 milliárd forint volt, amelyből 631 millió származott a fővárosi támogatásból, a többit az intézmény saját maga fedezte. Idén a működési támogatás 477,6 millió forint lesz, ugyanakkor a kiadások biztosan növekedni fognak, nemcsak az infláció, hanem például a földgáz, az élelmiszerek és takarmányok árának az inflációt meghaladó mértékű emelkedése miatt.

Emiatt a támogatás csökkenésénél kisebb arányban a szezon kezdetétől, áprilistól ismét növekednek az állatkerti belépőjegyek árai. Az emelkedés általában személyenként egy százassal növeli a belépőket, a felnőttjegy 1990 helyett 2100, a gyerekjegy 1390 helyett 1500 Ft lesz, de az óvodák és iskolák csoportos jegyárai ebben a tanévben egyáltalán nem emelkednek (maradnak 320 és 480 Ft-os áron).

Az Állatkertnek jelentősen kell csökkentenie a dologi kiadásait is. Az ezzel kapcsolatos tervet úgy állította össze az intézmény vezetése, hogy ebből a közönség a városligeti intézményben minél kevesebbet érezzen. Például két uniós társfinanszírozással megvalósuló, de természetesen intézményi önrésszel is járó fejlesztési program kivitelezésének lelassítjuk, átütemezzük a következő évre. Ugyancsak vizsgáljuk a Margitszigeti Kisállatkert üzemeltetésének átadását, illetve megszüntetését. Mint ismeretes, ezt az évtizedek óta fennálló létesítményt 2001-ben újíttatta fel a Főváros, s ekkor a működtetését a Fővárosi Állat- és Növénykertre bízta, és többletkiadásai finanszírozására külön forrást adott az Állatkertnek. 2007-ben ezt már elvonták, és azóta a városligeti létesítmények rovására kellett kigazdálkodni a margitszigeti telephely működtetéséhez szükséges 35-40 millió forintot, amit az idei feltételek között már nem tud az Állatkert megoldani.

Megosztom