Rozsomák a kifutóban!

A rozsomák nem többes szám. Ez a furcsa név egyetlen állatot takar, ő tehát a rozsomák, egymaga. A szárazföldi menyétfélék legtestesebb képviselője: akár 30 kilogrammosra is megnőhet.

 

 

A rozsomák a menyétféle ragadozók legnagyobb testű faja. Népies nevén torkosborz. Tuija és Igor összeszoktatás befejeződött, így mindkét állatot egyszerre láthatjuk a kifutóban. Bár sokáig Tuija tűnt a félénkebbnek, épp ő az, aki a kifutóban a közönséghez közelebb eső ponton választott magának kedvenc pihenőhelyet.

Igor és Tuija kapcsolata idillinek még nem mondható ugyan, de az tény, hogy már érdeklődnek egymás iránt. Sokszor úgy tűnik, mintha a nőstény igyekezne a hímet bizonytalanságban tartani, mert látszólag érdeklődve közelít hozzá, majd, amikor a hím is viszonozná az érdeklődést, Tuija ezt már erősen helyteleníti. Egyébként jól megvannak egymással, tehát az összeszoktatás sikeres volt, de úgy látszik, még bőven vannak olyan társas élethelyezek, amelyeket szokniuk kell.

Mit is érdemes tudni a rozsomákról?

Skandináviában, Kelet-Európa északi részén, Észak-Ázsiában és Észak-Amerikában él, szinte kizárólag a tajgán (fenyőerdőkben) és a tundrán. A Baltikumból, Lengyelországból, Északnyugat-Oroszországból a történelem alatt szorították ki, ezekre a területekre az utóbbi évtizedekben újra visszatér.

Rozsomák élőhelyei térképen

Amerikában olykor egész délen is megjelenik, láttak már rozsomákot Kaliforniában is. Csak ott található, ahol ellensége: a farkas nem. 2007 nyarán az állat Magyarországon is nagy riadalmat keltett, amikor Balatonvilágoson több példány is elszabadult, és komoly károkat okozott. Az állatot egy turista csoport hozta be az országba.

Három alfaja ismert,
• Óvilági rozsomák (Gulo gulo gulo) – mely Eurázsia északi részén él 
• Újvilági rozsomák (Gulo gulo luscus) – mely Észak-Amerikában él 
• Vancouver-szigeti rozsomák (Gulo gulo vancouverensis) – mely a Kanadához tartozó Vancouver-szigeten él 

Egy felnőtt rozsomák teste 60–70 cm hosszú, a farka 15–25 cm, testtömege 22–32 kg. A nőstények legalább 10%-kal rövidebbek, a súlyuk pedig általában 30%-kal kisebb. A rozsomák medveszerű, zömök, izmos testű; a bundája hosszú és tömött. Lába hosszú, széles mancsának ujjai között bőrhártya feszül. Állkapcsa nagyon erős. Egy kisebb medvére emlékeztet, azoktól az oldalán végigfutó világos sáv különbözteti meg.

A rozsomákot torkos borznak is szokták nevezni. A torkos jelzőt még a középkorban kapta, akkoriban ugyanis valóságos „evőgépként” tartották számon. Valóban nincs panasz az étvágyára: megeszi a kisemlősöket, a madarakat, a szarvasborjakat, erős tarkóharapással teríti le áldozatát. Nem veti meg a dögöt vagy a madártojást sem és bár gyümölcsöket is elfogyaszt, leginkább a húst szereti. 

A rozsomákokat régebben vadászták: részben bundájuk, részben rossz hírük miatt. Úgy tartották,
a mohóság mellett sok más gonosz tulajdonsággal rendelkeznek, például a sírokat is kihantolják. Ma már védettek, sőt egyes északi országokban kabalaállatnak számítanak.

Állatkertünkben két rozsomák lakik: Tuija és Igor.  A nőstény állat a finnországi Ähtäri állatkertjében született 2014. február 24-én, ahol a Tuija nevet kapta. Ez a név eléggé elterjedt Finnországban, jelentését tekintve pedig a magyarul is hasonlóképp nevezett örökzöld növényre, a tujára utal. A 2012. február 21-i születésű hímet a Moszkvai Állatkertből kaptuk, neki azonban még nem volt neve. A karanténozás ideje alatt azonban a mi munkatársaink egyszerűen Igornak nevezték el.

Kíváncsi érdeklődőink a Nagyszikla oldalában, a tigrisekkel szemben kialakított helyükön nézhetik meg a rozsomák párt.