Tihamér

A Föld egyik legnagyobb csótányfaja. A kifejlett állat lapos testű, 6–8 cm nagyságú és sötétbarna színű. Hat ízelt lába van és két hosszú csápja. A hímek csápjai szőrösebbek. A legtöbb csótányfajtól eltérően szárnyatlan, de kiválóan mászik.

Mindenevő, de elsősorban korhadt faanyaggal, illetve gyümölcsökkel táplálkozik. Megeszi a levedlett bőrét, és képes egyszerre a testtömegének felét kitevő táplálék elfogyasztására.

Az ivarérettséget meglehetősen sokára, kb. egyéves korban érik el, amelytől számolva még egy évet élnek. A hímek hosszabb életűek, mint a nőstények. A hímek felismerhetők a nyaki szelvényükön található bütykökről. Párzásra 25–30 °C-os hőmérsékleten és 40–70%-os páratartalmon kerülhet sor. A nőstények petezsákjukat testük belsejében, költőtasakban rejti el. A lárvák ezt 50-60 nap után hagyják el. A fiatal egyedek egy kolóniában élnek szüleikkel, mert az emésztésükhöz nélkülözhetetlen baktériumflórát a szülők ürülékének elfogyasztásával szerzik be, így fogságban sem választhatók el.

A sziszegő hangokat elsősorban veszélyhelyzetekben hallatják. Ilyenkor a testüket hirtelen összepréselik, és a légcsöveikből kiáramló levegő súrlódása kelti a hangot. Több rokon faj is képes sziszegni, ám a madagaszkári bütykös csótány hangképzése egyedülálló. A sziszegő hang a fajra jellemző. A csótányok a negyedik vedlés után válnak képessé a sziszegésre.

A bütykös csótány hímjei látványos párharcokat vívnak egymással. Ilyenkor bütykeikkel lökdösik egymást és szakadatlanul hallatják harci sziszegő hangjukat. Emellett a nősténycsalogató sziszegés is a hímek sajátja.

Elterjedés: