Az afrikai pitonok között ez a faj a legkisebb. Nappal emlősök ásta földalatti üregekben rejtőzik, és éjszaka vadászik kisebb gerincesekre, főleg rágcsálókra. Szeme ezáltal gyengébb, elsősorban a száján lévő hőérzékelő szervre hagyatkozok.
Szavannás területeken és trópusi erdőségekben egyaránt honos. Éjjel aktív, a nappalt általában emlősök elhagyott üregeiben tölti. Tápláléka főként kisemlősökből áll. A nőstény 6–8, testéhez képest meglehetősen nagy tojást rak, amelyeket az izommozgása segítségével keletkezett hővel költ ki. A kicsik 30–40 cm–esek kikeléskor, és akár 40 évig is élhetnek.
A királypiton mintázatát a hátoldalon barna és fekete, a hason pedig sárgás pikkelyek alkotják. A rajzolat azonban gyakran különböző, 50 különféle mintázat ismert. Veszély esetén passzívan védekezik: fejét és farkát elrejtve labdává
gömbölyödik össze.
A királypiton nevét onnan kapta, hogy a hagyomány szerint Kleopátra királynő egy ilyen kígyót afféle karkötőként viselt. Ismeretes, hogy Egyiptom királynője kígyóval maratta magát halálra, ám az viszont nem lehetett királypiton, hiszen az óriáskígyóknak nincs mérgük.
Testméretek: testhossz: 1–1,5 m
Táplálkozás: ragadozó
Szaporodás: tojásokat rak
Veszélyeztetettség: nem értékelt
Elterjedés:
