A gondozók Kókuszpóknak nevezték el az ismert mesehős, Hókuszpók, illetve a pálmatolvajról szóló közismert legenda után, mely legenda szerint olyan erős az ollója, hogy azzal még egy kókuszdiót is képes feltörni. A legendát egyébként még évekkel ezelőtt tesztelték az Állatkert munkatársai, de az egész kókuszdió nem nagyon érdekelte Kókuszpókot.
A pálmatolvaj a legnagyobb termetű szárazföldi ízeltlábú, hossza meghaladhatja a fél métert, a tömege pedig a 4 kilogrammot.
Annyira alkalmazkodott a szárazföldi életmódhoz, hogy a felnőtt egyedek nem tudnak úszni.
A pálmatolvaj nőstények a szárazföldi párzás után a petéket a tengerbe bocsátja, egyszerre néhány százat. Lárvakorukban a vízhez kötődnek, és a plankton részeként kikelési helyüktől messze sodródva veszik birtokba az újabb és újabb szigeteket.
Napjainkban persze az emberi tevékenység miatt már a pálmatolvaj is ritkulóban van. Természetvédelmi státusza: sebezhető.
Testhossz: akár 50 cm
Tömeg: akár 4 kg
Táplálkozás: húsos gyümölcsöket, dióféléket, csonthéjasokat, magvakat fogyaszt, de dögevő is
Utódok száma: akár többszáz
Élettartam: akár 60 év
Veszélyeztetettség: sebezhető
Elterjedés: Az Indiai-óceántól a Csendes-óceán középső részéig található szigeteken honos.
