Nagy lábon élnek

Még a tudományos nevük (Gulo gulo) is a falánkságot idézi. A torkosborzok – azaz a rozsomákok – igencsak érdekes állatok.

Kevés olyan állat van, amely annyira különleges és érdekes lenne, mint a rozsomák, népi nevén torkosborz. Mint a név is mutatja, egyike a legnagyobb étvágyú állatoknak, de annyira, hogy még a tudományos neve (Gulo gulo. A latin „gula” jelentése: gége, torok, torkosság.

Testéhez képest talpa mérete aránytalanul nagy, továbbá lábujjai között az úszóhártyához hasonló bőrhártya feszül. Mindez a mély hó felszínén való gyors futást hivatott szolgálni.

További kiemelkedő tulajdonságai közé tartozik, hogy rendkívül erős, emellett intelligens, ezek miatt állatkerti tartása nagy odafigyelést, és túlbiztosított védelmi rendszert igényel, mert különben könnyedén kiszökik.

A rozsomák egyébként a menyétfélék legnagyobb faja, testhossza egy méter körüli, súlya 15-25 kiló. Az önmagánál sokkal nagyobb zsákmányt (pl. rénszarvas) is meg tudja ölni, és egyes leírások szerint az emberre is veszélyes lehet. Ennek ellenére elsősorban dögevő, a téli mostoha időszakban elhullott állatokat eszi elsősorban. Zsákmányát a nála nagyobb ragadozóktól is megvédi, sőt az ő zsákmányukat is elorozhatja.

Szaglása kitűnő, akár 5-6 méter hó alatt is kiszagol például egy lavina által elsodort tetemet. Erre, valamint intelligenciájára alapozva Kanadában olyan kutatásokat folytatnak, hogy a mentőkutyák helyett rozsomákot alkalmaznának a lavinák által elsodort emberek kiszabadításához.

A Fővárosi Állat- és Növénykert két rozsomákjára, Igorra és Tuijára – persze – nem vár ilyen kiképzés. De azért az ő foglalkoztatásukról is gondoskodnak gondozóik. Kifutójukon belül újabb és újabb helyekre rejtik el a táplálékot, hogy folytonos keresgélésre késztessék védenceiket.