Mosolygós gekkóbabák
2011-03-03
Gekkóbabák cseperednek a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az ifjú tapadógyíkok közül némelyik már három hónapos: ezek az állatok a pálmaházi „hüllőóvodában” kerülnek bemutatásra. A legfiatalabbak egyhetesek sincsenek, ők a Madagaszkár házban, a felnőttekkel közös terráriumban élnek. Az elkövetkező hetekben nyolc további tojás kikelésére is számítani lehet.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben nemcsak az emlősök és a madarak, hanem a hüllők is igen jól szaporodnak. Az közelmúltban a madagaszkári nappali gekkóknál volt gyermekáldás. Az első négy kicsi három hónapja kelt ki a tojásból, ezek az állatok jelenleg a pálmaházi Hüllőóvodában láthatók, és ebben a korban már elég fejlettek ahhoz, hogy a közönség is jól láthassa és könnyen megtalálja őket terráriumukban. Február 23-án és 28-án újabb két kisgekkó kelt ki a tojásból: ezek az állatok – csakúgy, mint a felnőttek – a Madagaszkár ház egyik terráriumában tekinthetők meg. Közben a felnőttek újabb tojásokat is raktak, jelenleg nyolc tojásban fejlődnek még embriók.
A madagaszkári nappali gekkó (Phelsuma madagascariensis) a hat magyarországnyi területű Madagaszkár északnyugati, szubtrópusi erdőségeiben őshonos. Más gekkókkal ellentétben ezek az állatok nem éjszaka jönnek elő, hanem elsősorban a nappali órákban aktívak. Rovarokon és más apró állatokon kívül édes gyümölcsöket, virágport és nektárt is fogyasztanak. A kifejlett állatok 25-28 cm hosszúra nőnek. Szaporodási időszakuk novembertől májusig tart, a tojásokból általában 60-65 nap elteltével kelnek ki a fiatal állatok.
A hüllőket is bemutató állatkertekben viszonylag gyakran tartják ezt a gekkófajt. Nemcsak azért, mert nappal, tehát a látogatási időben aktív, hanem azért is, mert látványos megjelenésük és „mosolygós” ábrázatuk miatt is népszerűek a közönség körében.
A „gekkó” szó egyébként maláj eredetű, amely holland közvetítéssel került az európai nyelvekbe. Magyarul tapadógyíkoknak is nevezik őket. Az elnevezés arra utal, hogy az ujjvégek különleges felépítése nyomán a gekkók képesek bármilyen felületen, akár egy üveglap felszínén is megkapaszkodni. Ez a mechanizmus a közhiedelemmel ellentétben nem a tapadókorong elve alapján működik, hanem az ujjvégeken számos apró, redőkbe rendeződő, mikroszkopikus méretű szálacska található, amelyek még a síküveg felületének szabad szemmel nem is látható egyenetlenségeibe is képesek beleakaszkodni. A szálacskák nagy száma miatt az így kifejtett tapadóerő alkalmas arra, hogy az állat teljes testsúlyát megtartsa. A gekkófélék családján belül a természettudósok mintegy kétezer fajt különböztetnek meg.
Megosztom
