Megnyílt a Szavanna!

Magyarországon még soha nem látott fajok is élnek az Állatkert legnagyobb kifutójában. Ma adták át az új Szavannakifutót a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A tekintélyes méretű kifutórendszer az intézmény legnagyobb alapterületű állattartó terének számít.
A hatalmas területen 8 különböző emlőssel, 6 féle madárral, 3 hüllővel, 19 rovarral és 3 pókfajtával ismerkedhetnek meg a látogatók.

1912 óta nem adtak át ilyen nagyszabású létesítményt a városligeti intézményben. Az afrikai füves területek élővilágát bemutató zónában nemcsak a régebb óta meglévő fajok – például a zsiráfok és az orrszarvúak – kaptak tágasabb férőhelyeket, hanem olyan állatokat is láthat a közönség, amelyek eddig még soha nem kerültek bemutatásra Magyarországon.Több mint fél hektár az alapterülete annak a kifutórendszernek, amelyet ma adott át az Állatkertben dr. Demszky Gábor főpolgármester és dr. Persányi Miklós, a városligeti intézmény főigazgatója. Az afrikai füves területek élővilágát bemutató Szavannakifutó – a hozzá tartozó istállókkal és egyéb létesítményekkel együtt – 1912 óta éve a legnagyobb szabású fejlesztés az Állatkertben: a csaknem egy évszázada lezajlott, 1909-12-es átépítés óta még soha nem következett be ekkora változás a kert térképén.
A Szavannakifutó – a hozzá tartozó istállókkal együtt – az állatkerti rekonstrukció második ütemének részeként épült. Ennek az ütemnek az elemei közé tartozott a Nagyszikla építményének felújítása, valamint a gorillák és az orángutánok új kifutóinak kiépítése is. Az egész második ütem összesen 2,7 milliárd forintos költségvetéssel valósult meg, fővárosi beruházásként.
A most átadásra kerülő Szavannakifutót és Elefántcsarnokot még az idén újabb létesítmények átadása is követi, hiszen a nyár első felében benépesülnek a Nagyszikla oldalában lévő új kifutók is, ahová például ajakosmedvék, illetve dél-ázsiai vadkutyák kerülnek majd.

Az új Szavanna az afrikai füves területeken előforduló fajok sokaságát mutatja be a nagyközönségnek. Összesen mintegy negyven faj kerül bemutatásra, amelyek között akadnak olyanok is, amelyek korábban is az Állatkertben éltek, de sok olyan is van közöttük, amelyek évek óta, vagy esetleg még soha nem kerültek bemutatásra a magyar főváros állatkertjében.
Még nagyobb ritkaság a Magyarországon először látható Mhorr-gazella, amelyből 23 állatkertben összesen 120 egyed él világszerte, a vadonban azonban már egy sem. Ezért egyedül az állatkerteken múlik a Mhorr-gazellák fennmaradása. Megmentésük érdekében az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) összehangolt tenyészprogramot tart fenn, amelynek munkájához a Mhorr-gazellák beszerzéséhez a Fővárosi Állat- és Növénykert is csatlakozott.
Újdonságnak számítanak a nagyszarvú mocsáriantilopok is, amelyeket most először láthat a magyarországi közönség.
A Szavannakifutóban kaptak új férőhelyet a szélesszájú orrszarvúak, habár kifutójuk külön van választva az antilopok, gazellák, zsiráfok és struccok által használt társaskifutótól. A két felnőttből, Luluból és Easyboy-ból, valamint a tavaly januárban született Laylából álló orrszarvúcsalád az őszi hónapokban várhatóan tovább fog bővülni, hiszen Lulu jelenleg is vemhes. A várva várt kicsi megszületése szakmai szempontból hasonlóan nagy szenzációnak ígérkezik, mint Layla másfél évvel ezelőtti világra jövetele. Hiszen a jelenleg még Lulu testében fejlődő apróság a világ első olyan orrszarvúja lenne, amely mesterséges úton, mélyfagyasztva tartósított hímivarsejtek felhasználása útján fogant.
Több érdekes kisemlősfaj is szerepel a Szavanna gazdag állatgyűjteményében. A szurikáták immár hagyományos állatkerti fajnak számítanak, a rókamanguszták azonban hosszú szünet után térnek vissza Budapestre.

A Szavanna természetesen nemcsak emlősöknek ad otthont. A kifutóra visszatértek a struccok, mi több, a közismert gyöngytyúkok, és a közismertnek egyáltalán nem mondható keselyűfejű gyöngytyúkok is bemutatásra kerülnek. A kifutón helyet kaptak a fehér gólyák is, akiket leginkább magyarországi környezetben ismerünk, és csak ritkán gondolunk bele abba, hogy ezeknek az állatoknak télidőben Afrika az otthonuk. A hüllőket többféle teknős képviseli, köztük a sarkantyús teknősök, amelyek a világ harmadik legnagyobb testű szárazföldi teknőseinek számítanak.
Figyelmet érdemel a gazdag ízeltlábú gyűjtemény, amelynek bemutatását különösen fontosnak tartják az állatkerti szakemberek. Az intézmény egyik feladata ugyanis éppen az, hogy bemutassa az élővilág sokféleségét, amely nemcsak emlősökből és madarakból áll, hanem például ízeltlábúakból is. Ráadásul a fővárosi intézmény nemzetközi szakmai körökben is híresnek számít az egzotikus ízeltlábúak tartása, szaporítása, védelme terén. A bemutatott fajok között számos rózsabogár faj, barlanglakó tücskök, óriás keresztespók, valamint az egyik legnagyobbra növő skorpiófaj is szerepel.

Szöveg: Hanga Zoltán