Megnyílt a Mérgesház
2009-07-02
Mérgeskígyók sokasága, komodói sárkány és sok más érdekesség kerül bemutatásra a Fővárosi Állat- és Növénykert legújabb létesítményében a Mérgesházban. Az Állatkert idei legnagyobb beruházása keretében kialakított állatház Európa legnagyobb, speciálisan mérges élőlényekkel kapcsolatos gyűjteménye.
Átadásra került a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb idei fejlesztésének számító Mérgesház. Az elnevezés arra utal, hogy a megújult létesítményben nagyrészt méreggel ölő, mérget termelő állatokat láthat a nagyközönség.
A városligeti intézmény ezt azért tartja különösen fontosnak, mert az emberek többségének viszonya ezekhez az állatokhoz általában két szélsőséghez sorolható. Az egyik esetben az indokoltnál jobban rettegnek, sőt irtóznak tőlük, és ez az ellenérzés kivetül más állatokhoz – például a nem mérges kígyókhoz, vagy csak általában a bizarr külsejű állatokhoz – való viszonyukra, ami akár természetvédelmi problémákat is okozhat. A másik esetben éppen ellenkező a helyzet: sokan túlzottan könnyelműen veszik a mérges állatok által jelentett veszélyt, például amikor otthoni illegális mérgeskígyó tartásba kezdenek. A most megnyíló Mérgesház így utat kíván mutatni a tekintetben is, hogy az emberiségnek milyen viszonyt lenne érdemes ápolni ezekkel az élőlényekkel.
Az egykori Kenguruházat az idei év elején kezdték el átalakítani Mérgesházzá. Az építési munkálatok megkezdése előtt természetesen az addig benne lakó állatok elhelyezéséről kellett gondoskodni. Ekkor kerültek át az óriáskenguruk is jelenlegi, a Nagy-tó vonzáskörzetében kialakított új kifutójukba. Az építési, kivitelezési munkálatok összköltsége egyébként 88 millió forint volt. Az épület földszintjén egy 20 m2-es, egy 25 m2-es és egy 75 m2-es, szükség esetén kisebb részekre osztható állattartó teret alakítottak ki, az emeleten pedig 16 terráriumot készült, amelyek mindegyikét speciális biztonsági rendszerrel látták el.
A tetőtérben kialakított mérgeskígyó bemutató Európa egyik legnagyobb ilyen létesítménye. A terráriumokban tizenhat faj ötvennél is több egyede kerül bemutatásra. A kígyók között számos különösen veszélyes faj is bemutatásra kerül, így gaboni viperát (a legnagyobbra növő, legnagyobb fogú, és legtöbb mérget termelő mérgeskígyó), a gyémánt csörgőkígyót (Észak-Amerika legveszélyesebb mérgeskígyója) és a puffogó viperát (a legtöbb halálos kígyómarást okozó faj Afrikában) is láthatja a nagyközönség. A különlegességek közé tartozik a lándzsakígyó, valamint a kelet-afrikai zöld mamba is. Említést érdemel a viperák sokfélesége: a hazánkban is honos fajok mellett miloszi és levantei viperát, sőt ukrán sztyeppi viperát is bemutatnak a terráriumokban.
Az emeleten látható mérgeskígyó bemutató különleges figyelmet szentel Magyarország legveszélyeztetettebb gerincesének, a rákosi viperának (Vipera ursinii rakosiensis). A szigorúan védett, egymillió forint eszmei értékű vipera ritkasága és veszélyeztetettsége miatt aktív természetvédelmi segítségre szorul.
Az épület földszintjének legfontosabb látványossága a komodói varánusz (Varanus komodoensis). A sárkánynak is nevezett termetes hüllőfaj a világ legnagyobbra növő gyíkjának számít, az idősebb állatok testhossza akár a 3 métert is meghaladhatja. A természettudósok csak az elmúlt években állapították meg, hogy – a gyíkok között aránylag ritka kivételként – az állat harapása mérgező.
Ahogy az Elefántházban sem csak elefántokat láthat a látogató, a Mérgesházban sem csak mérges állatok kerülnek bemutatásra. A földszinten látható állatok többsége délkelet-ázsiai: akad itt néhány több méteres tigrispiton, babirussza nevű, bizarr agyarral ellátott trópusi sertésféle, a szarvasmarhával rokonságban álló, de a marján zsírpúpot viselő törpezebu, valamint az apróbb termetű patások közé tartozó jávai kancsil is. A rágcsálókat a királymókusok képviselik.
