Megmértük Irwint!
2012-08-20
225 centiméter hosszú Irwin, a komodói varánusz. Ez azt jelenti, hogy ha olimpikon lenne, lelógna az olimpiai faluban rendszeresített, 197 cm hosszúságú ágyról. A komodói sárkánynak is nevezett állatot néhány hete mértük le. Tavaly ilyenkor 191 cm volt Irwin hossza, vagyis egy év alatt 34 centiméternyit nőtt.
A dragonometria, vagyis a sárkánymérés egyáltalán nem csak a tudományos érdeklődésű mesebeli lovagok kiváltsága. Ilyen műveletet ugyanis rendszeresen végzünk az Állatkertben is. A sárkánynak is nevezett komodói varánuszt ugyanis évente megmérjük, hogy gyarapodását nyomon lehessen követni.
Irwin, a budapesti komodói varánusz 2007. január 15-én kelt ki a tojásból a Chesteri Állatkertben. 2008 áprilisában került hozzánk, éspedig az első Magyarországon látható komodói sárkányként, de akkor még az egy métert sem érte el a testhossza. Egy évvel ezelőtt, 2011 júliusában 191 cm hosszú volt, a most szombati mérés alkalmával pedig 225 cm-nek találták az állat teljes testhosszát az orra hegyétől a farka végéig. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt 34 centiméternyit nőtt, ami nagyjából hat milliméteres átlagos testhossz-gyarapodásnak felel meg hetente. A komodói varánuszok elvileg három méternél is hosszabbra nőhetnek, s ilyen fejlődési ütem mellett ezt a hosszt néhány éven belül Irwin is elérheti. Az igazsághoz azonban az is hozzá tartozik, hogy ezeknél az állatoknál az életkor előrehaladtával a testhossz növekedésének üteme csökken, és idővel inkább csak az állat tömege gyarapszik tovább.
Irwin növekedésének dokumentálása egyébként természettudományos szempontból is fontos, mivel egészen különleges egyedről van szó. Amikor ugyanis az állat kikelt a tojásból, testvéreivel együtt egy csapásra világhírűvé lett. Ez volt ugyanis az első ténylegesen dokumentált eset, amikor egy nőstény komodói varánusz anélkül rakott le termékeny tojásokat, hogy előzőleg hím állattal találkozott volna. Ez a faj ugyanis – a magasabb rendű gerincesek között egyedülálló módon – képes a szűznemzésre is az ivaros szaporodás mellett. A komodói sárkány ezen szaporodásbiológiai sajátosságát azonban csak Irwin és testvéreinek világra jövetelével sikerült kétséget kizáróan bizonyítani. A hír akkoriban az egész világsajtót bejárta.
A komodói varánusz (Varanus komodoensis) ragadozó állat, habár dögöt is gyakran eszik. Szinte minden lehetséges állat szerepel az étlapján: apró gerinctelenek, hüllők, madarak és madártojások, kisemlősök, majmok, vagy akár kisebb patások is, sőt, ennél a fajnál a kannibalizmus is előfordul. Még az emberek sincsenek tőle teljes biztonságban. Sok állat számára már a varánusz álkapcsainak szorítása is halálos lehet, de ezenfelül a harapása még mérgező is. A komodói sárkány szájüregében egyrészt méregtermelő mirigyek találhatóak, másrészt olyan baktériumok is nagy számban fordulnak elő az állat nyálában, amelyek a zsákmányállat vérébe jutva súlyos szepszist okoznak.
Megosztom
