Konyha nyolcezer állatnak

Sárgarépából több vagonnyi, lisztkukacból 20 fürdőkádnyi fogyott Állatkertünkben a 2010-es esztendőben. Az állatok takarmányozása az év során összesen mintegy 199 millió forintba került. Ez naponta 540 ezer forintnyi átlagos takarmányköltséget jelent. A legnagyobb mennyiség – összesen mintegy 350 tonna – a nagytestű növényevők által kedvelt réti szénából fogyott. A felhasznált 181 különböző takarmányféleség között akad gyümölcsös joghurt, vörösszúnyog lárva, tea és tejbegríz is.

Az elmúlt évben 199 millió forintba került a Fővárosi Állat- és Növénykert, illetve az ugyancsak a mi kezelésünkben lévő Margitszigeti Kisállatkert lakóinak takarmányozása. Ez azt jelenti, hogy a 964 faj csaknem nyolcezer egyedének etetése napi átlagban 540 ezer forintnyi költséget jelentett.

A sokféle állat takarmányigényének kielégítésére 181 különböző takarmányféleséget használtunk fel. Ezek közül több a konyhából is ismerős lehet: almából 86 300 kg, körtéből 10 768 kg, friss cseresznyéből 2270 kg, friss szilvából 1680 kg, friss őszibarackból 1730 kg, szőlőből 680 kg, mazsolából 620 kg, sárgadinnyéből 2330 kg, narancsból 11 195 kg, mandarinból 2176 kg, citromból 398 kg, banánból 14 162 kg, kiwiből 148 200 darab, ananászból 312 kg, rostos gyümölcsléből 2276 liter, kakaóporból 114 kg, földimogyoróból 1206 kg, dióból 533 kg, sárgarépából 77 300 kg, céklából 16 927 kg, burgonyából 9138 kg, vöröshagymából 1098 kg, fokhagymából 106 kg, paradicsomból 3559 kg, csemege paprikából 1300 kg, kelkáposztából 2759 kg, fejes káposztából 4044 kg, fejes salátából 44 530 fej, uborkából 6284 kg, friss zöldborsóból 1000 kg, brokkoliból 643 kg, csöves kukoricából 14 970 darab, rizsből 6050 kg, zabpehelyből 2760 kg, kenyérből 5035 kg, háztartási kekszből 1051 kg, rozskenyérből 964 kg, mézből 851 kg, tojásból 94 620 darab, sajtból 941 kg, túróból 5867 kg, natúr joghurtból 7420 darab, gyümölcsös joghurtból 930 darab, nyers húsból 22 833 kg, mirelit nyers húsból 13 576 kg, kárászból 160 kg, heringből 14 995 kg, kagylóból 247 kg, tintahalból 5311 kg, polipból 50 kg fogyott a 2010-es esztendőben.

A takarmányok másik része ugyan az emberi táplálkozásban nemigen jut szerephez, de a gazdasági haszonállatok takarmányozásában széles körben használják. Az ilyen típusú takarmányok körében zöld lucernából 209 500 kg-ra, lucernaszénából 76 370 kg-ra, árpából 5400 kg-ra, búzából 8548 kg-ra, zabból 3700 kg-ra, takarmányrépából 16148 kg-ra volt szükség a tavalyi évben. A legnagyobb mennyiségben a réti szénát kellett beszerezni, ebből összesen 355 675 kg fogyott.

Természetesen Állatkertünk lakói olyan takarmányféleségeket is fogyasztanak, amelyek felhasználása a gazdasági haszonállatok tenyésztése során sem jellemző, így az átlagember ezekkel leginkább csak a kisállat-kereskedésekben találkozhat. Az ebbe a körbe tartozó takarmányok közül tücsökből 104 200 darab, sáskából 69 500 darab, „lisztkukacból” (lisztbogár lárvájából) 3890 liter, gyászbogárlárvából 93 kg, „csontkukacból” (légylárva) 27 kg, földigilisztából 30 kg, csővájó féregből (Tubifex sp.) 162 liter, vörösplanktonból 65 kg, tüskés bolharákból (Gammarus sp.) 2395 kg, „sóféregből” (Artemia sp.) 155 kg, „sóféreg” petéből 8 kg, hasadtlábú rákból (Mysis sp.) 295 kg, küklopsz-rákból (Cyclops sp.) 80 kg volt az éves fogyasztás.

Technikai okok miatt a takarmánybeszerzéshez számítjuk a 202 860 kg-nyi szalmát, amelyet nem annyira az állatok etetésére, hanem almozásra használunk fel, valamint a 10 600 kg-nyi tengeri sókoncentrátumot is. Ez utóbbi a tengervíz előállításához szükséges.

Az állatok takarmányának egy része (elsősorban az olyan tömegtakarmányok, mint a zöld lucerna vagy a réti széna) a beszállításkor közvetlenül az állatházakhoz érkezik. Ennél sokkal jellemzőbb azonban, hogy az egyes állatházak részére a központi takarmánykonyhában állítják össze munkatársaink a szükséges takarmányadagot. Ugyanitt központilag meg lehet oldani azoknak a takarmányoknak az előkészítését, ahol főzésre vagy párolásra van szükség. Az állatházanként összeállított takarmánymennyiséget a reggeli órákban kiszállítják az egyes állatházakhoz, ahol a takarmány további előkészítése az állatgondozók feladata.

Az egyes állatfajok állatkerti takarmányadagját az adott faj természetben jellemző étrendjéhez igazodva, illetve az elmúlt 145 év során összegyűjt tapasztalatok alapján állapítjuk meg. Természetesen az oroszlánok nem zebrát kapnak enni, és a kenguruk számára sem biztosítunk kifejezetten Ausztráliára jellemző, a Triodia nemzetséghez tartozó fűféléket. Erre azonban nincs is szükség, hiszen az egyes állatok takarmányigényét meghatározó energia- és táplálóanyag tartalom más, könnyebben beszerezhető takarmányokkal is biztosítható. A táplálékspecialista fajoknál persze a takarmányok helyettesítésének korlátai vannak, így például a fókák és a pingvinek számára mindenképpen tengeri halat kell biztosítani.

A legnagyobb mennyiséget az elefántok fogyasztják el naponta: egy-egy állat akár 100 kg-nyi takarmányt (zöld lucernát, lucernaszénát vagy réti szénát, sárgarépát, almát, főtt rizst és más efféléket) is elnyelhet. A legváltozatosabb az emberszabású majmok menüje: a sokféle gyümölcs és zöldség mellett mézet és tejtermékeket, például joghurtot is kapnak. A legszúrósabb takarmány az akáclomb, ez elsősorban a zsiráfok kedvenc csemegéje.
Megosztom