Kölyökdömping a nagy maráknál

Nyolc kölyök született a Fővárosi Állat- és Növénykert Dél-Amerika kifutójában, a pampalakó nagy maráknál. A legidősebb öthetes, a legfiatalabb szerdán látta meg a napvilágot.

A vízidisznók után a nagy maráknál is szaporulat volt a Fővárosi Állat- és Növénykert Dél-Amerika kifutójában. A furcsa külsejű rágcsálóknál, amelyek a nagyközönség vélekedése szerint egyszerre emlékeztetnek nyúlra, őzre és kengurura, május 16-án született az idei első kölyök. Azóta több nőstény is megellett, így a tegnap világra jött kicsivel együtt összesen nyolc kölyökkel gyarapodott az tizenhét felnőttből álló maracsapat. Sok más rágcsálótól eltérően a nagy mara kölykök viszonylag fejletten születnek, nem sokkal világra jövetelük után lábra állnak, és követik anyjukat. A kölykök közül néhány szinte mindig a kifutón tartózkodik, de ha veszélyben érzik magukat, a számukra kialakított búvóüregekbe húzódnak vissza.

Az állatkerti nagy marák a vízidisznókkal, az alpakákkal és a tapírral közös kifutóban élnek. Ezek többsége egykedvűen fogadja az újabb és újabb marák születését, ám az alpakák gyakran „végigasszisztálják” az ellést, alaposan megszaglászva az új jövevényt.
A nagy mara (Dolichotis patagonum) a dél-amerikai kontinens déli felének lakója, az ottani füves területeken, a pampákon érzi otthon magát. Nem igazán nagy testű, de 8-16 kg-os testtömegével a rágcsálók között nagyobbacskának számít. Nappal aktív állat, párban, vagy kisebb csoportokban él. Tápláléka növényekből, elsősorban fűfélékből és levelekből áll. A nőstények három hónapos vemhesség után hozzák világra utódaikat, melyek száma ellésenként 1-3 szokott lenni. A kicsik gyorsan növekednek 50-70 napig élnek anyatejen, és hathónapos korukra már az ivarérettséget is elérik. Élettartamuk a természetben csak 7-8 év, az állatkertekben azonban ennél hosszabb ideig, akár 12-14 évig is élhetnek.

Még több fotó a galériában!
A fotókat készítette: László Melinda