Inti és Téotl örülhetnek: elkészült a jácintkék arák röpdéje

Két esztendeje meghökkentő levelet kaptunk: egyik régi örökbefogadónk végrendeletében az Állatkerti Alapítvány volt az egyik kedvezményezett. Az örökhagyót anno csak úgy emlegettük: a papagájos néni.

Bár Virághné Szamosi Judit végrendeletében nem volt ilyen kitétel, Alapítványunk kuratóriuma úgy döntött, hogy hasznosuljon a hagyaték az állatkerti papagájok javára! A Dél-Amerika körzet vezetőjével, Molnár Zoltánnal konzultálva kiderült: a jácintkék arák röpdéinek és szaporító helyiségeinek korszerűsítésére van a legnagyobb szükség.

A jácintkék arák tenyészprogramja már eddig is sikertörténete volt a Fővárosi Állat- és Növénykertnek, hiszen az elmúlt évek alatt több fiókát nevelt Tinta (a Budapesten kelt, kézzel nevelt tojó) és a hozzá Berlinből érkező Ramses. Maga a papagájszaporító épülete és a röpdék viszont elavultak és a méretük sem ideális, hiszen építésük idején még kisebb termetű papagájokat tartottak ezen a helyen. Mostanság pedig egy, az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége által koordinált program keretében egészen új lehetőségek nyíltak meg a jácintkék arák szaporításában. Wuppertalban építettek egy hatalmas, közös röpdét, ahova Európa több állatkertjéből érkeznek fiatal madarak, mégpedig azért, hogy „szabadon” választhassanak párt maguknak, azaz ők maguk dönthessék el, hogy kivel élik majd le (egyéként igen hosszú) életüket. Pico, a fiatal tojó aránk például úgy érkezik majd vissza a budapesti „szülői házba”, hogy magával hozhatja a Wuppertalban választott párját is.

Aki még nem építtetett röpdét nagytestű papagájoknak, az el sem tudja képzelni, mekkora kihívás. „Csak” olyan igényeknek kell megfelelni, hogy ezek az erős csőrű, ügyes lábú, rendkívül kíváncsi és kreatív madarak ne tehessenek kárt sem a röpde felszerelésében, sem a látogatókban, (sőt, a látogatók sem az állatokban)! Emellett biztosítani kell, hogy a látogatók jól láthassák  a madarakat a röpdében viszont a fedőháló szemnagysága olyan kicsiny legyen, hogy ne férhessenek át rajta a potyaleső verebek. S persze, mindez olyan erős huzalból készüljön, hogy a madár ne csippanthassa el a drótot és ne szabadulhasson ki.

Végül a wuppertali kollégák által is ajánlott, professzionális német cég hálóját, a Carlstahl termékét vásároltuk meg, 2 mm átmérőjű, 2,5 x 2,5 cm szemnagyságú, egyedileg méretre gyártott, a helyi körülményekhez adaptált, feketére színezett acélhálót.  Felszerelése, kifeszítése embertpróbáló munka volt, de az Intercup Kft szakemberei lelkiismeretesen megbirkóztak a kihívásokkal, miközben az új araröpde bejárata biztonsági zsilipkapukat és a gondozók által tervezett etetőket is kapott.

Eddig több mint húszmillió forintot költöttünk a röpde felújítására, beleértve a speciális hálók legyártatását, az egyéb anyagköltségeket és a munkadíjakat.

A röpde elkészülte még csak a muka első fázisának befejeztét jelenti. Hátra van még az épületben lévő szaporító fülkék megnagyobbítása, valamint a hátsó, már nem látogatható részen lévő röpdék felújítása is.

Hálás szívvel gondolunk Virághné Szamosi Juditra, akinek jóvoltából az Állatkerti Alapítvány végrehajhatja ezt a nagyszabású korszerűsítési programot, a papagájok - és persze a Fővárosi Állat- és Növénykert - javára.

A mai napon kis ünnepséggel avattuk fel a megújult araröpdét, ahol dr. Sós Endre, az Állatkert állategészségügyi és természetvédelmi igazgatója, Molnár Zoltán, a Pálmaház-körzet vezetője, valamint Montskó Éva, az Állatketi Alapítvány elnöke méltatták az ara-tenyészprogram, valamint a röpde korszerűsítés jelentőségét.