Indul a szezon az Állatkertben

Jubileumi emlékév, Varázshegy, soha nem látott állatkülönlegességek, kisállatok és programok sokasága – ezekkel várjuk látogatóinkat 2012-ben. Az idei évvel kapcsolatos tervekről kedden délben tartottunk szezonnyitó sajtótájékoztatót.

A tulajdonképpeni sajtótájékoztató előtt Csomós Miklós főpolgármester-helyettes és prof. dr. Persányi Miklós, Állatkertünk főigazgatója a főbejárat melletti állatkert-történeti emléksétánynál megkoszorúzták Xántus János szobrát. Xántus János (1825-1894) az Állatkert alapítási eszméjének egyik úttörője volt, és ő is igazgatta az intézményt az 1866-os megnyitás idején. A jeles alapítóról a közelgő március 15-ével összefüggésben emlékeztünk meg, mivel Xántus a szabadságharc idején önkéntes nemzetőrként csatlakozott a Honvédséghez, majd tüzérként harcolt, Komárom védelmében pedig huszár főhadnagyként vett részt.

A 2012-es év mindenekelőtt jubileumi emlékév lesz. Mert noha a kertet magát 1866. augusztus 9-én nyitották meg, eredetileg részvénytársaságként, majd állat- és növényhonosító társaságként működött, és csak 1907 után vette át a főváros. Az átvétel akkor a kert teljes, a fővároshoz méltó átépítésével járt, amelynek idejére – 1909 és 1912 között – be is zárták az Állatkertet. Ebben az időben alakult ki a kert mai arculata, ekkor épültek jellegzetes műemlékei, a Főkapu, az Elefántház, a Pálmaház vagy akár a két termetes műszikla is. Az ilyen módon teljesen újjászületett Állatkert 1912. május 20-án nyílt meg, és ennek a jeles eseménynek éppen idén lesz a századik évfordulója.

A jubileumi emlékévhez egy jeles szakmai program is kapcsolódik. Május 17. és 19. között ugyanis egy olyan szimpóziumot szervezünk, amelyen a világ legpatinásabb, száz évnél régebbi állatkertjeinek vezetői cserélhetik ki tapasztalataikat. Az IVY ZOO elnevezésű szimpózium egyébként második alkalommal kerül megrendezésre: az első ilyen szakmai eseményre 1996-ban került sor, ugyancsak a Fővárosi Állat- és Növénykert kezdeményezésére.

A nagyközönség számára persze sokkal érdekesebb kérdés, hogy például milyen kisállatokkal, állatkölykökkel találkozhat, ha ellátogat az Állatkertbe. Egyrészt jelenleg is láthatóak azok a cseperedő kisállatok, amelyek az elmúlt években láttak ugyan napvilágot, de fejlődésük természetes üteme okán a közönség most is kölykökként láthatja őket. Mindenekelőtt a 2010-ben született emberszabású kölykök, Bongo, az ifjú gorilla, valamint Moira és Vilmos, a két kis orangután tartoznak ebbe a kategóriába. Bár kicsinek már nem mondhatóak, a süldő tigrisek sem veszítették el gyermekkori játékosságukat. Manu, Virgil és Thrax most is naphosszat hancúrozik a kifutóban. A 2012-es naptári évben született állatok sorát a január 9-én született jávai langur kölyök nyitotta meg. A kicsi – a szokásoktól eltérően – az Adolf nevet kapta, a jubileumi emlékév jegyében megemlékezve Lendl Adolf egykori igazgatóról, aki az 1909. és 1912. közötti újjáépítést is irányította. Az elmúlt tizenegy hétben számos további kisállat is a világra jött, a kameruni törpekecske gidáktól a borzas gödény fiókán át a szerecsenmaki kölyökig. A legjelentősebb szaporulat azonban a Szeráf nevű zsiráfborjú világra jövetele volt február 19-én. Az elkövetkező hónapokban egyrészt egy másik kiszsiráfra is számítanak az állatkerti szakemberek. Biztosan lesz szaporulat több más patásnál is, melyek közül természetvédelmi szempontból a Mhorr-gazellák a legjelentősebb. Több majom-, illetve főemlős fajnál is számíthatunk utódokra, és több fióka várható a flamingóknál is. Folyamatosan nyomon követik munkatársaink Angele és Assam, a két fiatal elefánt románcát, mert elképzelhető, hogy az ifjú elefánttehén vemhességéről is be tudunk majd számolni a közlejövőben. Sokat várunk az ivarérettséget elérő indiai oroszlán triótól, és a gondozók bíztató párzást figyeltek meg a jegesmedvéknél és a vombatoknál is.

Ami a teljesen új állatokat illeti, a tavalyi évben két fontos, régen látott faj érkezett az Állatkertbe. A földimalcról és a vombatról van szó, amelyek azonnal a közönség kedvencévé váltak. Az idei évben a legtöbb új faj a Varázshegy belsejében kerül majd bemutatásra, köztük a világ egyik legritkább rovarfaját is láthatja majd a nagyközönség. Ez a faj a Lord Howe-szigeti botsásáka, amelyről korábban azt hitték, hogy az 1930-as években végleg kipusztult, s csak 2001-ben fedezték fel egy kis sziklaszigeten, hogy néhány tucat állat mégiscsak fennmaradt. A kritikusan veszélyeztetett fajt azóta ausztrál állatkertekben szaporítják, hogy megmentsék őket a tényleges kipusztulástól. A tenyészprogramhoz – elsőként az európai állatkertek közül – a Fővárosi Állat- és Növénykert is csatlakozik. Az első peték a napokban fognak megérkezni Ausztráliából. A tervezett új állatok között van a fülöp-szigeteki ködpatkány is, amelyet a délkelet-ázsiai állatokat bemutató Xántus házban láthat majd a nagyközönség.

Természetesen programokból sem lesz hiány a 2012-es esztendőben. Csak a legközelebbi eseményeket említve, márciusban a Víz Világnapja, áprilisban pedig a Föld Fesztivál keretében várjuk az érdeklődőket. Nyáron ismét lesznek koncertek, s folytatódnak a szezon népszerű programjai, így a Légyott programok, a „tapizoo”, valamint az esti kulisszák mögötti csoportvezetések is.

A fejlesztések közül a legfontosabb az a két, uniós támogatással megvalósuló projekt, amelyek közül az egyik a Főkapu környékét, a másik pedig a kert botanikai gyűjteményét érinti. A „Főkapu projekt” nyomán az éppen száz éves építményt egyrészt műemléki szempontból állítják helyre (utoljára ugyanis 1991-ben végeztek rajta felújításokat), másrészt a funkciója is bővül, és több kényelmet, több szolgáltatást kínál a látogatóknak. A fejlesztés nyomán mellékhelyiségeket, közönségszolgálati tereket, vendéglátó létesítményeket is kialakítanak a Főkapu oldalszárnyában, mi több, a jövőben még egy városliget történeti tárlatnak is otthont ad majd az épület. A röviden csak „Kert II.” néven emlegetett projektek keretében a botanikai gyűjtemény rekonstrukciója történik meg, s ennek részeként egy olyan vízelvezető rendszer is kialakítanak, amely lehetőséget biztosít a lehulló csapadékvíz hasznosítására a növényzet öntözése során.

A fenti fejlesztések nyomán a kert területén természetesen különféle építési munkálatok is folynak. Ezek elsősorban a főbejárat környékét, illetve a kert sétaútjainak egyes szakaszain a sétautak szélét érintik. A munkálatok ellenére a kert zavartalanul üzemel, minden állat és látnivaló ugyanúgy megközelíthető, mint más időszakokban. Az átmeneti kényelmetlenség miatt azonban az Állatkert vezetése mégis úgy tartja méltányosnak, ha a főbb építési munkák elvégzésének idejére átmenetileg csökkenti a legfontosabb belépődíj-típusok árát. Így március 15-től várhatóan április közepéig, vagyis a főbb építési munkálatok befejezéséig a látogatók 15 %-os kedvezménnyel válthatnak belépőjegyet az Állatkertbe. Az árcsökkentés a felnőtt, a gyermek, a diák, a nyugdíjas és a családi jegyekre, valamint a családi jegyekhez kapcsolódó kiegészítő gyermekjegyre vonatkozik. A kedvezményes időszak elteltével viszont várhatóan a belépőjegyek árának emelésére lesz szükség. Ezt egyrészt az ÁFA 2 %-os emelkedése és a 4 %-os infláció is indokolja, hiszen például az ÁFA kulcsának megváltozásából adódó különbözetet az Állatkert eddig nem is érvényesítette az áraiban.

A szezonnyitó sajtótájékoztatón szó esett az Állatkert pénzügyi helyzetéről is. Mint ismeretes, a kert működési költségének nagyobb részét saját bevételből fedezi. A tulajdonos, vagyis Budapest főváros által működési célra adott támogatás a 2012-es évben összességében ismét csökken. Jóllehet a Varázshegy megnyitásával kapcsolatos új feladatokra a kert 36 millió forintot kap a fővárostól, az összes többi tevékenység – tehát lényegében az Állatkert működtetésének – fővárosi támogatása azonban egyrészt 30 millió forinttal, másrészt a működési célú támogatás 10 %-át kitevő zárolt összeggel, azaz további 49 millió forinttal csökken. Ez összesen 79 millió forintnyi csökkenést jelent. Az Állatkert feltett szándéka, hogy a kertben igénybe vehető szolgáltatások színvonalát és körét nem csökkenti. Ugyanakkor az intézmény főigazgatója azzal kereste meg a város vezetését, hogy az Állatkert által üzemeltetett Margitszigeti Kisállatkert fenntartását az intézmény másnak adná át, mivel jelenleg az ottani fenntartási költségeket is a városligeti kert üzemeltetésének terhére kell kigazdálkodni.

Megosztom