Nemrégiben szívmelengető sorokat és csodás rajzokat kaptunk a Babérligeti Általános Iskola hatodik osztályától. Móric, a kedves orángutánkölyök halálhíre kapcsán írta osztályfőnökük.
„Ma osztályfőnöki órán megbeszéltük, hogy bár nagyon szomorú egy ilyen haláleset, Móric élete nem volt hiábavaló, mert nemcsak az emlékeinkben fog tovább élni, hanem a személyiségünkben is, hiszen ezeket a gyerekeket ez a kis majom tanította meg arra, hogy jobban figyeljenek a környezetvédelemre, hogy ne fogyasszanak pálmaolajat, és szívükön viseljék a kihalóban levő állatok emberélet...”
Ez az osztály lehetett tán az utolsó, amely még életben látta Móricot, nekik tartott az egyik gondozó kiselőadást örökbe fogadott állatukról és az orángutánokról. A találkozón hallottak, Detti, a gondozó elkötelezett állatszeretete mély nyomokat hagyott bennük, ezért is érezték szükségesnek, hogy részvétet nyilvánítsanak neki és megőrízzék, tovább adják mindazt, amit láttak, hallottak.
„Mától elkezd az osztályom lobbizni az iskolabüfében, hogy ne legyenek kaphatók pálmaolajat tartalmazó termékek. Köszönjük Móricnak: ő egy kismajomnyi változás a világban! ❤️❤️❤️”- írta Panna néni. „Úgy döntöttünk, hogy Móric édesanyjának, Liának szeretnénk a továbbiakban nevelőszülei lenni, és testvérét, Lone-t is mihamarabb örökbe fogadnánk, Móric emlékét ápolva.”
Az osztály a minap eljött az Állatkertbe, elhozták rajzaikat Dettinek és az általuk gyűjtött lepedőkkel, takarókkal is kedveskedtek az orángután családnak, hiszen ezek az állatok nagyon szeretnek játszani a nagy méretű textíliákkal. Szívmelengető találkozás volt. Valódi tartalommal telt meg a sokszor közhelyszerűen emlegetett szólam: „emléke szívünkben él tovább”.
Köszönjük Móric, köszönjük Detti, köszönjük Panna néni, köszönjük hatodikosok, hogy példátokkal felidéztétek egy halhatatlan költő üzenetét is: „nem középiskolás fokon/taní-tani!”.
