Bemutatkozott a leopárdkölyök

Ismét szaporodtak Állatkertünkben a ritka perzsa leopárdok. A 2003-ban érkezett két tenyészállat, Cezi és Nadir frigyéből korábban már hat kölyök született, ám az elmúlt években nem volt náluk sikeres szaporulat. Mostanáig! Dante, a legifjabb jövevény a napokban lesz két hónapos. A sajtónak szerdán délelőtt mutatkozott be, csütörtöktől pedig már a nagyközönség is láthatja.

Állatkertünkben már több mint száz éves hagyománya van a leopárdok, vagy más néven párducok tartásának, ám a ritka perzsa leopárdokkal csak tíz éve, 2003-ban kezdtünk el foglalkozni. Ekkor csatlakoztunk ugyanis a perzsa leopárdok természetvédelmi célú állatkerti szaporítását összehangoló tenyészprogramhoz. A tenyészprogram keretében akkor két fiatal állat érkezett hozzánk. Cezi, a nőstény a csehországi Dvùr Králové nad Labem állatkertjéből, Nadir, a hím pedig a franciaországi Mulhouse-ből. A két állat frigyéből 2005 júniusában egy (Asszír), 2007 júniusában három (Bella, Bara, Bahar), 2008 szeptemberében pedig két kölyök (Csenge, Csiú) született. A mostani, június 10-én világra jött kölyök tehát már a hetedik utódja ennek a tenyészpárnak.

A kölyök és az anyaállat az elmúlt két hónapot a közönség szeme elől elzárt „szülőszobában" töltötte. Mostanra viszont eljött az ideje annak, hogy a kicsi megkapja az első védőoltásokat. Mivel ehhez a kölyköt meg kell fogni – amihez viszont átmenetileg külön kell választani az őt védő anyaállattól – a vakcinázás mellett más beavatkozásokat és vizsgálatokat is elvégeztünk. Minderre a szerdai napon került sor a sajtó figyelmétől kísérve. Az ifjú leopárd először azt a kombinált védőoltást kapta meg, amely három vírusos megbetegedéssel, a panleukopéniával (macska szopornyica), a rhinotracheitisszel (fertőző macskanátha) és a kalicivírusos náthával szemben alakít ki védettséget a szervezetében. Ezután került sor az azonosító chip bejuttatására, majd a féreghajtó paszta szájon át történő beadására. Végül az állat ivarát is megállapítottuk, s mivel hímnek bizonyult, a kicsi a Dante nevet kapta. A gondozók mindenképpen D-kezdőbetűs nevet kerestek, hiszen a perzsa leopárdok esetében az a szokás alakult ki, hogy az újabb és újabb almokban született kölyköknek az ábécé soron következő betűjével kezdődik a nevük.
A kölyköt és az anyaállatot a nagyközönség csütörtöktől már láthatja a leopárdkifutóban, amely a tigrisek szomszédságában található. Mivel az apát ilyenkor külön kell zárni az anyától és a cseperedő kölyöktől, ő az éjszakai órákban használhatja a kifutót.

A perzsa leopárd (Panthera pardus saxicolor) a leopárdok – vagy más néven párducok – legnagyobbra növő alfaja. Nemcsak Iránban, hanem Irak, Afganisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán, valamint Örményország területén is őshonos. Élőhelyén veszélyeztetett állatnak számít, vadon élő állományát kevesebb, mint kétezer egyedre becsülik. A világ állatkertjeiben mintegy 160 perzsa leopárd él, közülük valamivel több, mint száz az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) által életre hívott tenyészprogramban részt vevő állatkertek lakója. A nőstény perzsa leopárdok 90-105 napos vemhességi idő után hozzák világra utódaikat, a kölyök száma ellésenként egy és hat közötti, átlagosan 2-3 szokott lenni. A perzsa leopárd kölykök szeme tíz napos koruk után nyílik ki, három hónapig élnek anyatejen és általában hároméves korukban válnak ivaréretté. A természetben mindössze 7-9 év az átlagos élettartamuk, de az állatkertekben akár a 21-23 éves kort is megérhetik.