2009. Európai ragadozók éve - Szeptember a vidra hónapja!
2009-09-05
Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) 2009-es kampányának középpontjában Európa ragadozói állnak. A „piszkos 12” fantázianéven futó kampányhoz a Budapesti Állatkert is csatlakozott. A programban kiemelt 12 faj közül most a vidrát mutatjuk be.
A közönséges vidra (Lutra lutra) részben vízben élő ragadozó emlősállat.
Nyugat-Európától Északkelet-Szibériáig és Koreáig, Kis-Ázsiában, a Himalája régiójában, Dél-Indiában, Kínában, Japánban, Indokínában, Szumátrán, Jáván és Északnyugat-Afrikában él.
Élőhelye általában az édesvizek környékén van, Nyugat-Európában és Skandináviában a tengeröblökben, Dél- Délkelet-Ázsiában a mangrove mocsarakban, a bizonytalan helyzetű közel-keleti állomány (fél)sós mocsarakban is megtalálható. Magyarországon a délnyugati-, valamint a nyugat-dunántúli országrészben fordul elő a leggyakrabban. Legjelentősebb élőhelyei a halastavak és a halastórendszerek, mert ezekben általában egész éven keresztül táplálék áll rendelkezésére.
A vidra vízhez kötődő életmódja ellenére, életének jelentős részét a szárazföldön tölti. Bundája tömött, zsíros, de sok időt kell fordítania annak tisztán és szárazon tartására, mivel vízben csak az védi a hidegtől. Hazánkban főként éjjel jár táplálék után, ennek során 8-10 km-t is megtehet. Mint a menyétféle ragadozók általában, a vidra is saját vadászterületet tart fenn.
A vidra a vizes élőhelyek csúcsragadozója. Fontos szerepe van az élőhely egyensúlyának fenntartásában, például a beteg, lassan úszó halakat kiemeli a vízből. A halak mellett leggyakrabban kétéltűeket, madarakat, emlősöket fogyaszt.
A nőstényt folyamatos ivari ciklus jellemzi, így az év bármely részében előfordulhat kölykezés, de a fő párzási időszak a tél végére, tavasz elejére tehető. A vemhesség 60-74 napig tart. Az alom egy-három kölyökből áll. A vidrakölykök sokáig, más ragadozókkal összehasonlítva, akár egy éven túl is együtt maradnak anyjukkal, mialatt a nőstény nem szaporodik.
Európában a vidra állománya és elterjedése az 1960-as évektől, a folyószennyezések, a vadászat és az élőhelyvesztés hatására jelentősen visszaesett. A hazai vidraállományra aktuális veszély a halas- és horgásztavakon előforduló illegális elejtés, mely alapvetően a vidra ismeretének, valamint a halasgazdák számára biztosítandó kompenzációs rendszer hiányára vezethető vissza.
A vidra Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 250 000 Ft.
