2009. Európai ragadozók éve - Május az eurázsiai hiúz hónapja!
2009-05-12
Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) 2009-es kampányának középpontjában Európa ragadozói állnak. A „piszkos 12” fantázianéven futó kampányhoz a Budapesti Állatkert is csatlakozott. A programban kiemelt 12 faj közül most a hiúzt mutatjuk be.
Kontinensünk legnagyobb testű vadonélő macskaféléje a hiúz, amely rövid farkáról, jellegzetes pofaszakálláról, illetve a fülén viselt kackiás bojtról könnyen felismerhető. A hiúz (Lynx lynx) elterjedési területe magában foglalja Európa egy részét, Ázsia jelentős területeit, illetve Észak-Amerikát, noha az ott élő hiúzokat néhány kutatót külön fajként (Lynx canadensis) említ. Mivel magát a fajt már a modern rendszertan megalapítója, a svéd Linné írta le még 1758-ban, egyértelmű, hogy törzsalaknak a Skandináviában élő alfajt tekintjük.
Mivel maradványa nem került elő, nem tudjuk, mióta él hiúz a Kárpát-medencében. A XV-XVII. században a hiúz minden bizonnyal előfordult hazánk jelenlegi területén. Mátyás király egyik krónikása, Thúróczi például lynx néven bakonyi vadként említi. Néhány emberöltővel később azonban a hiúz visszaszorult a Kárpátok összefüggő erdeibe. Hosszú ideig az utolsó példányt 1915. februárjában látták Pilisszentkereszt határában.
Újbóli megjelenésére az 1980-as években került sor. Azóta a hiúz ismét otthon van a hazai faunában, ám becsült állománya mindössze 10-15 példány.
A hiúz magányosan élő, területtartó macskaféle. Mozgáskörzete átlagosan 10-60 négyzetkilométer. Tápláléka madarakból, rágcsálókból, nyulakból és kisebb patásokból áll. Párzási időszakát – amely február-március hónapokra esik – pacsmagolásnak nevezzük. A nőstény 65-75 napig tartó vemhességi idő után 2-3 kölyköt hoz világra.
A hiúznak kevés természetes ellensége van, leginkább a medve és a farkas tekinthető annak.
Hazánkban viszonylag kevés a háborítatlan, nagy kiterjedésű erdő, amely alapfeltétele annak, hogy a hiúz nagyobb számban megtelepedjék. Emellett sajnos számolni kell az illegális elejtésekkel, ami sajnos még ma is előfordul. A hazai állomány, épp a kis egyedszám miatt, annyira sérülékeny, hogy akár egyetlen egyed elvesztése is komolyan veszélyeztetheti stabilitását.
A hiúz Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.
