2009. Európai ragadozók éve - Április a jegesmedve hónapja!
2009-04-20
Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) 2009-es kampányának középpontjában Európa ragadozói állnak. A „piszkos 12” fantázianéven futó kampányhoz a Budapesti Állatkert is csatlakozott. A programban kiemelt 12 faj közül most a jegesmedvét mutatjuk be.
A jegesmedve a legnagyobb szárazföldi ragadozó. Kissé eltér a testfelépítése a többi medvéétől, hosszabb a törzse és a nyaka, viszont a feje kisebb. A bundája egész évben fehér, illetve nyáron kissé sárgának tűnik. Széles mancsaival kiválóan úszik. A latin neve (Ursus maritimus) tengeri medvét jelent, sokáig tengeri állatnak tekintették. Bár tényleg a tengeren él, elsősorban annak szilárd formáján érzi otthon magát, a jégtáblán, pontosabban annak határán. Ahogy a jég olvad, illetve újra megfagy a hónapok során, úgy a jegesmedvék akár 1000 kilométert is vándorolnak észak-déli irányban. Nyáron a jegesmedvék a jég olvadásával gyakran a szárazföldet választják, ahol tartósabban megmarad a jégtakaró, mint a tenger felszínén.
A jegesmedve elterjedési területe az északi sarkvidéken Alaszka és Kanada, Norvégia, Oroszország. A legtöbb jegesmedve szinte sohasem teszi a lábát igazi szárazföldre, többségük egész életét a sarkvidék befagyott vizein, a lassan sodródó jégmezőkön tölti, de élőhelyük kiterjed a szárazföld belsejében lévő folyókra és tavakra is. Vadonélő populációja körülbelül 21 500 – 25 000 példány.
A ragadozó emlősök rendjének legnagyobb testű képviselője, testhossza elérheti a 300 cm-t, marmagassága a 130-160 cm-t, a hímek tömege 300-800 kg, a nőstényeké 150-300 kg közötti.
A medvék legtöbb faja vegyes étrenden él, azonban ez a megállapítás a jegesmedvére igaz a legkevésbé. Az összes medveféle közül rájuk jellemző leginkább a húsevés. Növényi eredetű táplálékot csak a sarki nyár hónapjaiban fogyasztanak. Türelmes vadász, képes órákon keresztül mozdulatlanul várakozni a jégen egy lék felett, ahol a fókák rendszeresen felszínre bukkannak, hogy levegőt vegyenek. A jegesmedve egyébként az északi sarkvidék jégmezőinek csúcsragadozója, természetes ellensége jóformán nincsen.
Ahogyan a medvék általában, a jegesmedvék is magányosan élő állatok. A felnőtt állatok nagyon kevés időt töltenek együtt, ez alól kivétel a szaporodási időszak. Szorosabb kötelék csak az anyaállat és a fiatal állatok között alakul ki, mivel az anyaállatok rendkívül figyelmesek kölykeikkel szemben. A jegesmedve bundája és zsírja az ember figyelmét is felkeltette, s emiatt az északi eszkimók már évezredek óta vadásszák ezeket az állatokat. Az utolsó néhány évszázadban azonban a jegesmedvék irtása egyre nagyobb, aggasztó méreteket öltött, s csaknem kipusztult a faj. A jegesmedvék védelmében tett erőfeszítéseknek hála, számuk ma már ismét növekvőben van.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben már századunk elején is tartottak jegesmedvéket. Az 1909. és 1912. közötti nagy átépítéskor különleges helyet terveztek a számukra. A kisszikla oldalában ugyanis egy jegestengeri panorámakifutót alakítottak ki. A kifutó közönség felé eső részében fókák lubickoltak, a jegesmedvék pedig a fókák mögé kerültek. A jegesmedvéket persze tekintélyes szárazárok választotta el a fókáktól, amelyet azonban kívülről a felületes szemlélő észre sem vett. Jegesmedvéink, Lady és Vitus ma is a kisszikla oldalában él. Kifutójukat legutóbb 2006-ban alkították át, mely ekkor egy nagy medencével is bővült.
Egy időben a jegesmedvék a vadászat miatt veszélyeztetett helyzetbe kerültek, az emberek nagy számban ölték meg őket csupán a trófeáért. Másik veszélyeztető tényezőt jelentett , hogy az emberek elkezdtek betelepülni azokra a területekre, ahol a medvék territóriumai húzódtak, ezáltal elvesztették élőhelyeik egy részét. Napjainkban a globális felmelegedés következtében a faj ökológiai helyzete annyira bizonytalanná válhat, hogy a jövőben az állatkertek alapvető szerepet kaphatnak a faj megőrzésében. Annak érdekében, hogy életképes tartalék jegesmedve-populáció jöjjön létre az állatkertekben, nemzetközi törzskönyvet vezetnek.
A jegesmedve a Nemzetközi Természetvédelmi Unió vörös listáján sebezhető státuszba sorolt faj. Az állatkertek elsősorban oktatási célból tartanak jegesmedvéket. Ezek az állatok igen jól alkalmazkodtak a hideg északi sarki viszonyokhoz, illetve a tengeri és tengerparti körülményekhez, ennek következtében kiváló képviselői a sarki ökoszisztémának. Továbbá zászlóshajófajai lehetnek olyan kampányoknak és oktatási programoknak, amelyek tudatosíthatják az emberekben a globális felmelegedés következményeit.
