Tanuljunk a hangyásztól!

2020-08-21

A Túllövés napján – idén augusztus 22-re esik – fontoljuk meg a sörényes hangyászok fogyasztási stratégiáját! A kis Guba nemzettségének példáját kellene követnünk!

 

Idén a túllövés napja - amikorra feléljük a bolygó által az egész évre biztosított javakat - augusztus 22-re esik. Tavaly már júliusra esett ez a vészjelző nap, és az elmúlt 10 évben folyamatosan előbb volt, mint a mostani, ami kb. a tíz évvel ezelőtt fogyasztási szinten felel meg. Javult volna a világ helyzete?  Ha csak a dátumot nézzük, elvileg örülhetünk. Az emberiség végre megértette a túlfogyasztás problémáját, és kicsit visszafogta magát.

Szép lenne. Sajnos azonban nem így történt.

A koronavírus okozta világszintű leállások, karanténok, a totális gazdasági visszaesés miatt csökkent a fogyasztás, vagyis nem magától, csakis kényszer hatására változtatott az emberiség a fogyasztási szokásain.

Hogyan folytatódik vajon az élet? Mikorra fog esni jövőre a túllövés napja? Megértjük-e, hogy lehet másképp is? Felfogjuk ebből az egyetlen évből, hogy nem tragikus (és simán túlélhető), ha nem pazarló módon élünk?

Ehhez sokat tanulhatunk az állatoktól. Állítólag nem olyan okosak, mint mi, emberek, viszont sokkal jobban bánnak a környezetükkel, takarékosabban, fenntartható módon használják a rendelkezésükre álló erőforrásokat.

Nagyon jó példa erre a sörényes hangyász.

A sörényes hangyász Közép- és Dél-Amerika trópusi területein él. Külső megjelenése és életmódja egyaránt rendkívüli. Fogai egyáltalán nincsenek, tápláléka rovarokból, elsősorban hangyákból, termeszekből áll, melyeket hosszú, ragadós nyelvével szed ki a fészkükből. A mellső végtagjain hatalmas karmokat visel, ezekkel bontja szét a termeszvárakat.

(A sörényes hangyász a legnagyobb testű hangyász, körülbelül másfél méter hosszú, így a Fővárosi Állatkert újranyitásakor ő lett az a „totemállat”, aminek az árnyképével az Állatkert szimbolikusan mutatta a látogatók között kötelezően betartandó, másfél méteres távolságot.) De most nem emiatt hozzuk fel példaként.

A hangyász naponta nagy területet jár be, az útjába eső hangyabolyoknál, termeszváraknál azonban csak rövid időt tölt, mindössze pár száz hangyát fogyaszt el, majd odébbáll. Nem pusztítja el az egész kolóniát, (pedig megtehetné!), így az gyorsan tud regenerálódni és néhány nap vagy hét múlva újra táplálékforrásul szolgálhat a hangyásznak.

Tanulhatnánk tőle, az biztos!

 

Arany fokozatú támogatóink

 

 

 

 

 

 

 

Ezüst fokozatú támogatóink

 

Bronz fokozatú támogatóink