Érdekes megjelenésű faj, Afrika szavannáin él, elsősorban a sűrű vegetációjú folyópartokat kedveli. Jó úszó és gyors futó. Éjszaka aktív, a nappalt üregekben tölti. Ha veszélyeztettve érzi magát, bátran támad.
Az utódnevelés a kan feladata. Bozótmalacnak is nevezik.
A legkülönlegesebb színösszeállítású disznó. A nyugati alfaj a vörös folyami malac nevet is viseli. Színezete élénk rozsdavörös, sörénye fehér, pofája, fülpamacsa fekete-fehér mintázatú.
Ahogy minden disznó, előszeretettel turkál, dagonyázik, ahogy csak lehetősége van rá.
Mint minden rendes disznó, az orra végén lévő túrókarimával és az agyaraival egyaránt ügyesen bánik táplálékkeresés közben. Mindent összeszed, amit csak talál, a gyökerektől a gyümölcsökön át a madártojáson keresztül a csigákig, apró gerincesekig bezárólag.
Nevét a fekete-fehér mintázatú fülpamacsáról kapta.
Egyes források szerint a gyermeknevelés főleg a kanokra hárul, az elválasztás után a koca nem igazán törődik a malacokkal. Legfőbb ragadozóik a leopárdok, melyek száma erősen csökken, ezáltal az ecsetfülű disznóké növekszik. Nagy károkat tud okozni a vetésekben.
Testméretek: testhossz: 1-1,5 m,
marmagasság: 55-80 cm
Tömeg: 50-120 kg
Táplálkozás: mindenevõ
Társas viszonyok: csapatban él
Vemhességi idõ: 120-127 nap
Utódok száma: 1-5
Élettartam: 20 év
Veszélyeztetettség: nem veszélyeztetett
Elterjedés: Afrika, Madagaszkár
