Kunó

Erdei kobra

 

  • Faj: Erdei kobra
  • Ivar: Hím

Az erdei kobra Közép- és Nyugat-Afrika erdős területein, szántóföldeken
is előforduló mérgeskígyó. Talajmélyedésekben, faodvakban húzza meg
magát. Ha veszélyben érzi magát, felágaskodik és kifeszíti nyakpajzsát,
hogy nagyobbnak látszódjon.

Örökbefogadom!

 

 

Erdei kobra
Naja melanoleuca
Schwarzweise Kobra
Forest cobra

 

Nyugat- és Közép-Afrikában honos. Elszórt populációi Kelet- és Délkelet-Afrikában is megtalálhatók. Élőhelyei leginkább esőerdők, ültetvények, szavannák és szárazabb erdőségek, ahol többnyire a vizek környékét részesíti előnyben. Előszeretettel lakik termeszépítményekben, odvas fákban és földalaltti lyukakban.

Nappal és éjszaka egyaránt aktív lehet. A kobrafélék érdekes, ámde veszélyes viselkedési formája, amikor erős zaklatás esetén halottnak tettetik magukat, majd hirtelen "feltámadva" marnak. 

A kobra-félék izgalmi állapotban elsősorban védekezés esetén, testük első harmadával felágaskodnak, majd mozgékony nyaki bordáik kifeszítésével egy "csuklyát" képeznek, s így próbálják meg magukat nagyobbnak láttatni az ellenségeik előtt, és ezzek elriasztani őket.

A gerincesek között, a hüllőket leszámítva a mongúz az egyetlen faj, amely természetes ellenálló képességgel rendelkezik a mérgessiklók mérgével szemben, hiszen  étrendjének jelentős részét ezel az állatok alkotják. A mongúzt ugyanaz a mechanizmus védi és teszi ellenállóvá a kobraméreggel szemben, mint magukat a kobrákat.

 

Testhossz: 150-270 cm

Táplálkozás: mindenféle gerinces

Élettartam: 20-30 év

Szaporodás: tojásrakó

Utódok száma: 15-26 db

 

Elterjedés: Afrika

 

Nevelőszülők listája

  • Csáki Gábor
  • Urbán Anna
 

Töltsd fel képed!

Oklevél azonosítószáma:
Név:
Fénykép kiválasztása:
 

 

Arany fokozatú támogatóink

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezüst fokozatú támogatóink

 

 

 

 

 

Bronz fokozatú támogatóink