Legjellemzőbben emberi környezetben fészkel. Valaha magas fákra, később kéményekre, itt-ott templomtoronyra, ma leginkább oszlopokra építi fészkét, amelynek helyét mindig vizes élőhelyek közelében választja meg. Kelep Hortobágyról érkezett, mentett gólya.
Eredetileg gázlómadár, a mocsaras ligeterdőket kedveli. Ilyenből azonban ma már keveset talál, viszont kiválóan érzi magát az emberi településeken is. Tápláléka igen változatos, giliszták, kétéltűek, hüllők, kisrágcsálók, madárfiókák, tojások és rovarok szerepelnek étlapján. Költőterületei Európában, Közép-Ázsiában és Északnyugat- Afrikában vannak, telelőhelye elsősorban Afrika.
Az Állatkertben télen is lehet gólyákat látni. Ezek többnyire olyan mentett madarak, akik valamilyen ok miatt nem tudtak elrepülni a többiekkel. A szabad ég alatt télen sem fáznak, hiszen a többiek is a táplálék szűkössége miatt kelnek útra. Mi azonban biztosítjuk számukra az ennivalót.
A gólyafészek felépítése nagy vesződséggel jár, ezért a gólyák – ha csak lehet – szeretnek visszatérni előző évi fészkükhöz. Minden tavasszal felújítják, tovább építik, így a kezdetben csak 20-30 kg-os fészeképítmény évek és generációk múltán több száz kg-os is lehet. A fiókák 8–9 hetes korukban repülnek ki, de éjszakára néhány hétig még visszatérnek.
Testméretek: testhossz: 1-1,15 m
szárnyfesztáv: 1,8-2,2 m
Tömeg: 2,7-4,4 kg
Táplálkozás: apró állatok
Társas viszonyok: párban él
Költési idõ: 28-34 nap
Fészekalj: 1-7 tojás
Élettartam: 16-24 év
Veszélyeztetettség: kevéssé fenyegetett
Elterjedés: Európa, Észak-Afrika, Kis-Ázsia
