Gyér növényzetű, nyílt területeken, tundrán, füves, lápos területeken fordul elő, az erdős élőhelyeket többnyire elkerüli. Télen gyakran délebbre vándorol, ritka kóborlóként alkalmanként Magyarországon is felbukkan.
Az Északi–sarkvidék legnagyobbra növő madárfaja. Más baglyokkal ellentétben jobbára nappal aktív. Legfőbb tápláléka a lemming, de más rágcsálók, nyulak, különféle vízimadarak és időnként halak is szerepelnek az étlapján. Költöző faj, nyáron Alaszka, Kanada, Grönland, Észak–Skandináva és Észak–Szibéria vidékén találkozni velük, telente délebbre is előfordulnak.
Szinte teljes testfelületét fehér alapszínű, sokszor fekete foltokkal tarkázott tollazat borítja. Még a lábat és lábujjakat is tollak fedik. Ezzel a hőszigeteléssel az állat még –50 °C-os hőmérsékleten is képes fenntartani 38–40 °C-os testhőmérsékletét.
Ha sok a táplálék, a tojó akár tucatnyi tojást is rakhat, de szűkös időkben egy–kettő az általános. A kikelő fiókák előbb világos–, majd sötétszürke pihés tollat viselnek. Ennek sokkal jobb a hőszigetelő képessége, mint a felnőtteké, ráadásul színe miatt is jobban átmelegszik a napon. Így a fiókák elkerülik a végzetes kihűlést.
Testméretek: testhossz: 63–73 cm
szárnyfesztáv: 170 cm
Tömeg: 1,4–2,5 kg
Táplálkozás: rágcsálók, madarak
Társas viszonyok: magányosan él
Költési idõ: 32–34 nap
Fészekalj: 3–11 tojás
Élettartam: 10–20 év
Veszélyeztetettség: kevéssé fenyegetett
Elterjedés:
Eurázsia, Észak–Amerika
Elterjedés: Észak és közép Ázsia
