Angele 2001-ben született a franciaországi La Palmyre állatkertben, onnan költözött hozzánk a Fővárosi Állat- és Növénykertbe 2010-ben az európai tenyészprogram keretében. Azóta három kiselefánttal is megörvendeztetett bennünket, legutóbb 2021-ben született borja, Samu.
Társa: Assam
Gyermekei: Asha (†), Arun, Samu
Apja: Chinto
Anyja:Malicia
Tévesen indiai elefántnak is hívják, ám a faj nemcsak Indiában él. Afrikai rokona után a legnagyobbra növő szárazföldi állat. Legtöbbször csordákat alkotva él, ezekben a csoportokban azonban főként nőstények, illetve fiatal borjak vannak, egy idősebb, tapasztaltabb elefánttehén vezetése alatt. A hímek általában magányosan járnak, és csak a párzási időszakban csatlakoznak a csapathoz.
Gyakran látni, hogy az elefántok „táncolnak”, vagyis ringatják, himbálják magukat. Régen azt hitték, az unatkozó állatkerti elefántok tesznek így, ám az újabb megfigyelések szerint sokszor a természetben is szoktak „táncolni”. Néhány kutató szerint a lábaikat tehermentesítik így.
Az elefánt ormánya rendkívül sokoldalú szerv. Az elefánt levegővételre, szaglásra, kéz helyett fogásra használja, segítségével enni és inni is tud. Közvetlenül inni azonban nem lehet vele, a vizet az ormányból a szájába spricceli. Az ormány tartásából az állat érzelmeire is következtetni lehet.
Testméretek: testhossz: 5,5–6,4 m,
marmagasság: 2,5–3 m
Tömeg: 2000–5400 kg
Táplálkozás: növények
Társas viszonyok: csoportban él
Vemhességi idõ: 21–22 hónap
Utódok száma: 1
Élettartam: 60 év
Veszélyeztetettség: veszélyeztetett
Elterjedés:
Dél– és Délkelet–Ázsia
Elterjedés: Ázsia
