Nehezen tanul? Ellenkezőleg!

Sokan hallottuk már a mondást: nehezen tanul, könnyen felejt, mint a kiselefánt. De ez egyáltalán nincs így, sőt, sokkal inkább az ellenkezője igaz!

Az Elefántok Világnapján (augusztus 12.) érdemes felidézni, hogy vannak olyan tulajdonságaik, amelyeket elsősorban az emberekhez szoktunk kötni: empátia, szociális intelligencia, ön- és én- tudatosság. Az elefánt – légyen nagy vagy kicsi - egyike a legokosabb, legintelligensebb szárazföldi emlősöknek. Ennek magyarázata az agyuk méretében rejlik. És nem csupán abszolút mértékben nagy az agyuk, hanem a testtömegükhöz viszonyítva is kiemelkedő, arányaiban közel akkora, mint a csimpánzé. Ebből adódóan az elefántoknak fejlett memóriájuk van: elraktározzák bizonyos események, helyzetek emlékképét, felismerik régen látott társaikat, vagy a számukra valami miatt fontossá vált embereket.

Vagyis igazából az elefánt aránylag gyorsan tanul és alig felejt. Persze elefánt és elefánt között is van különbség, például az Állatkertünk két felnőtt elefántja közül a hím (Assam) tűnik okosabbnak. Ez alapvetően a gondozókkal való kontaktusaiból vélelmezhető, de az is tény, hogy ő például a játékosabb Angele-nél és kifejezetten sokat játszik a fiával, Arunnal.

Az elefántok a nagyon jó memória mellett fejlett empatikus képességekkel is rendelkeznek, sőt képesek személyes szimpátia alapján viszonyulni a gondozóikhoz, viselkedésükkel egyértelművé téve, kit, kiket kedvelnek jobban, annak ellenére, hogy a gondozók egységes protokoll szerint foglalkoznak az elefántokkal. Mert bizony az közvetlen létszükségleteik ellátásán túl is foglalkoznak velük, például naponta tanítgatják őket.

Ez a tanító foglalkozás élesen megkülönböztetendő az idomítástól. Állatkertünkben az elefántokat nem idomítják, de az esetlegesen előforduló állategészségügyi beavatkozások egyszerűsítése miatt folyamatosan tréningezik, például olyan mozdulatokra, hogy tartsa oda a fülét, vagy emelje fel a lábát. Ezeken a tréningeken kizárólag jutalmazással dolgoznak, akkor sem kapnak büntetést az állatok, ha esetleg hibáznak.

Mert bizony abban is nagyon hasonlítanak az emberre, a hangulatuk, a kedvük befolyásolhatja a teljesítményüket. Például azt,hogy mely vezényszavaknak engedelmeskednek. Néha az is előfordul, hogy a kevesebbet gyakorolt vezényszóra is egy sokat gyakorolthoz tartozó mozdulatot hajtják végre. Hogy ez egyszerű tévedés vagy direkt játékosság, az még nem derült ki. Ismerve az elefántokat, bármelyik előfordulhat.

Erre talán Arun a 3 éves kiselefánt a legjobb példa, aki már – emberi hasonlattal élve – szinte dac-korszaknak megfelelően viselkedik esetenként. A gondozók megfigyelése szerint  annak ellenére téveszt időnként (talán szándékosan?!) vezényszavakat, hogy már többször kiderült, mindet ismeri, és mindet végre is tudja hajtani.