Húsz éves alapítványunk

Az állatkerti örökbefogadás kezdetének huszadik évfordulója alkalmából a Fővárosi Állat- és Növénykert vezetése, dolgozói, illetve az Állatkerti Alapítvány valamennyi munkatársa nevében itt ragadjuk meg az alkalmat, hogy megköszönjük mindazok szíves támogatását, akik az elmúlt két évtized során valaha is örökbefogadással segítették és támogatták állatainkat, illetve az Állatkertünkben zajló közhasznú munkát. Nagyon köszönjük mindenkinek!

Évek óta Magyarországon is jól ismert, széles körben elterjedt támogatási forma, amikor a támogatók jelképesen örökbe fogadnak valamit. Az örökbefogadás tárgya lehet fa, köztéri szobor, műemlék épület, érdekes múzeumi tárgy, mi több, számos színházban a nézőtéri székeket is örökbe lehet fogadni. Kevesen tudják azonban, hogy a jelképes örökbefogadás intézménye Magyarországon a Fővárosi Állat- és Növénykertben kezdődött, ahol éppen húsz éve, 1992-ben határoztuk el, hogy egy olyan támogatási formát hozunk létre az Állatkert barátainak, amelynek keretében a kert bármely lakóját egy évre jelképesen örökbe lehet fogadni. Ez a támogatási forma akkoriban, közvetlenül a rendszerváltozás után különösen szokatlannak, újnak, és kifejezetten polgári gondolatnak számított. Az újszerűségnek egyben az is volt a következménye, hogy sokan félreértették, mit is jelent az állatkerti állatok örökbefogadása. Az első egy-két évben sokszor kellett elmagyarázni az érdeklődőknek, hogy az örökbefogadott állatot, medvét, tigrist vagy elefántot nem lehet hazavinni.

Az állatkerti örökbefogadás mibenléte az elmúlt két évtizedben általánosan ismertté vált Magyarországon, s több más hazai állatkert is követte a fővárosi intézmény példáját. Magát az ötletet a mi is nyugat-európai és az észak-amerikai állatkertek példája nyomán honosítottuk meg. A budapesti változat azonban sokkal demokratikusabb, mint a nyugati példa. Ott ugyanis a különféle állatokat szépszerűségük alapján megállapított, előre megszabott összeg fejében lehet örökbe fogadni, ami azzal jár, hogy egy gorilla, vagy egy elefánt örökbefogadása csak nagyvállalatok, vagy nagyon gazdag emberek estében jöhet szóba. Állatkertünkben azonban a minimális összeg – 6000 Ft – az összes állatra vonatkozik, és mivel egy állatnak több örökbefogadója is lehet, lényegében bárki bármelyik állatot támogathatja ezen a módon.

Az elmúlt húsz esztendőben nagyjából 25 ezer jelképes, egy évre szóló örökbefogadás történt. Jelenleg érvényes örökbefogadások száma 3300. Az örökbefogadók között vannak magánszemélyek, vállalkozások, sőt, kisebb közösségek, például óvodás csoportok is. Az első tíz legnépszerűbb állatfaj, amelyek képviselőit tehát a legtöbben fogadták örökbe, jelenleg a következő:

1. csupaszorrú vombat
2. zsiráf
3. szibériai tigris
4. pápaszemes pingvin
5. síkvidéki gorilla
6. szurikáta
7. szumátrai orangután
8. vörös macskamedve (= kispanda)
9. jegesmedve
10. ázsiai elefánt

Amint a listából látható, az örökbefogadások száma alapján az Állatkert legnépszerűbb lakói Molly és Wally, a tavaly ősszel érkezett vombatpár. Kettőjüknek együtt mintegy kétszáz örökbefogadója van. Vannak kevésbé népszerű állatok is, de azért szinte minden állatnak megvan a maga barátja. Akadnak például olyan nevelőszülők is, akik a dögevőkkel szembeni – egyébként minden alapot nélkülöző – szokásos előítéletekre fittyet hányva a csíkos hiénákat fogadták örökbe.
Az örökbefogadás formájában befolyt támogatást az Állatkert közvetlenül az állatgyűjteményre fordítja. Elsősorban a takarmányozás, illetve az állatgyógyászati készítmények költségeinek egy részét fedezik ezen a módon, de az elmúlt években egyes állattartó helyek korszerűsítésére is részben az örökbefogadók támogatásával volt lehetséges.

Az örökbefogadással foglalkozó Állatkerti Alapítvány rendszeresen szervez speciális programokat az állatkerti nevelőszülők részére. Az egyik ilyen esemény, az állatkerti nevelőszülők találkozója hagyományosan az állatok világnapjához legközelebb eső vasárnap szokott lenni. Az idei évben ez a rendezvény október 7-én, vasárnap került megrendezésre.