2009. Európai ragadozók éve - Január a rozsomák hónapja!

A rozsomák nem többes szám. Ez a furcsa név egyetlen állatot takar, ő tehát a rozsomák, egymaga. A szárazföldi menyétfélék legtestesebb képviselője: akár 30 kilogrammosra is megnőhet.

A rozsomák a menyétféle ragadozók legnagyobb testű faja. Népies nevén torkosborz. Jelenleg a Gulo nembe besorolt egyetlen faj.

Skandináviában, Kelet-Európa északi részén, Észak-Ázsiában és Észak-Amerikában él, szinte kizárólag a tajgán (fenyőerdőkben) és a tundrán. A Baltikumból, Lengyelországból, Északnyugat-Oroszországból a történelem alatt szorították ki, ezekre a területekre az utóbbi évtizedekben újra visszatér.

Amerikában olykor egész délen is megjelenik, láttak már rozsomákot Kaliforniában is. Csak ott található, ahol ellensége: a farkas nem. 2007 nyarán az állat Magyarországon is nagy riadalmat keltett, amikor Balatonvilágoson több példány is elszabadult, és komoly károkat okozott. Az állatot egy turista csoport hozta be az országba.

Három alfaja ismert,
• Óvilági rozsomák (Gulo gulo gulo) – mely Eurázsia északi részén él
• Újvilági rozsomák (Gulo gulo luscus) – mely Észak-Amerikában él
• Vancouver-szigeti rozsomák (Gulo gulo vancouverensis) – mely a Kanadához tartozó Vancouver-szigeten él

Egy felnőtt rozsomák teste 60–70 cm hosszú, a farka 15–25 cm, testtömege 22–32 kg. A nőstények legalább 10%-kal rövidebbek, a súlyuk pedig általában 30%-kal kisebb. A rozsomák medveszerű, zömök, izmos testű; a bundája hosszú és tömött. Lába hosszú, széles mancsának ujjai között bőrhártya feszül. Állkapcsa nagyon erős. Egy kisebb medvére emlékeztet, azoktól az oldalán végigfutó világos sáv különbözteti meg.

A rozsomákot torkos borznak is szokták nevezni. A torkos jelzőt még a középkorban kapta, akkoriban ugyanis valóságos „evőgépként” tartották számon. Valóban nincs panasz az étvágyára: megeszi a kisemlősöket, a madarakat, a szarvasborjakat, erős tarkóharapással teríti le áldozatát. Nem veti meg a dögöt vagy a madártojást sem és bár gyümölcsöket is elfogyaszt, leginkább a húst szereti.

A rozsomákokat régebben vadászták: részben bundájuk, részben rossz hírük miatt. Úgy tartották,
a mohóság mellett sok más gonosz tulajdonsággal rendelkeznek, például a sírokat is kihantolják. Ma már védettek, sőt egyes északi országokban kabalaállatnak számítanak.

2008. májusa óta Magyarországon a szegedi vadasparkban lehet találkozni rozsomákkal: a hároméves hím, Narvite és Helga, a nőstény alkotja a szegedi rozsomák párt.