Nagylétszámú, sokszor több száz egyedből álló csoportokat alkot, de e nagy csoportokon belül mindig vannak kisebb, belső csoportok is, amelyeknek az a sajátosságuk, hogy vagy a hím-, vagy a nőivarú egyedek túlsúlyban vannak jelen.
A mókusmajmok öt faja közül a legismertebb. Néha 500 állat is összeverődhet. Az ilyen nagy csoportosulás rendszerint több, alcsoportból áll.
Szinte minden hozzáférhető táplálékot megeszik, a rovaroktól a madártojásokon és fiókákon át egészen a gyümölcsökig. Az egyes állatok jellegzetes „ciripelő” hanggal hívják fel fajtársaik figyelmét a táplálékforrásra vagy az esetleges fenyegető veszélyre.
A mókusmajmok rendkívül ügyesen mozognak a fák ágai között, ám a kapaszkodáshoz csak mellsõ és hátsó lábaikat használják. Farkukkal nem tudnak fogódzkodni, de nagy hasznát veszik az egyensúlyozásban, ugrás közben pedig kormányozni is tudnak vele.
Ha lepihennek egy ágon, farkukat sokszor hátuk és válluk fölé kunkorítják.
A mókusmajom újszülöttjének súlya 100–140 gramm, a nőstények viszont ritkán agyobbak 750 grammnál. Ez azt jelenti, hogy az újszülött meglehetősen nagy az anyaállathoz képest. Az ellés ezért rendkívül kimerítő, ám a kicsi megszületése után a csoport más szoptató
nőstényei is besegíthetnek az anyának a nevelésbe.
Testméretek: testhossz: 26–36 cm
farokhossz: 35–42 cm
Tömeg: 0,4–1,1 kg
Táplálkozás: növények, rovarok
Társas viszonyok: csoportban él
Vemhességi idõ: 152–172 nap
Utódok száma: 1
Élettartam: 30 év
Veszélyeztetettség: kevéssé fenyegetett
Elterjedés: Dél és Közép-Amerika őserdei
