Duncan

Szecsuáni takin

 

  • Faj: Szecsuáni takin
  • Ivar: Bika
  • Születési dátum: 2003. 03. 07.
  • A Fővárosi Állat- és Növénykertbe érkezett: 2015. 08. 19.

A takinok az évszakok változásának megfelelően folyamatosan vándorolnak. Tavasszal és kora nyáron nagyobb magasságokig, akár a fahatár fölé is felmerészkednek, és ilyenkor akár száz állatból álló csordákat is alkothatnak. A csordák őszre falaprózódnak, átlagos létszámuk húszra csökken, és fokozatosan levonulnak a mélyebben fekvő erdőkbe és völgyekbe, akár 1000 méteres magasságra is. A csordák zömmel nőstényekből és ivaréretlen hímekből állnak, a felnőtt bikák többnyire magányosan élnek.

Különböző fűféléket, bambuszhajtásokat, faleveleket fogyaszt. Reggel és délután táplálkozik, közben rendszeresen jár sónyalatókhoz. Mindig ugyanazon az útvonalon jár a pihenő-, ivó- és táplálkozóhelyek között, így idővel ösvényeket tapos ki magának. Fenyegetés esetén köhögésre emlékeztető hangot hallat, ami az egész csordát menekülésre készteti. A megriadt takinok a sűrű bambuszerdőkbe rohannak, ahol mozdulatlanul lapulnak a vész elmúltáig.

Az összes takinalfajra a húsa miatt folytatott vadászat jelenti a legfőbb veszélyt, ami bizonyos esetekben a védett területeken is előfordul. Szintén komoly problémát jelent az erdőirtás, ami az állat életterét szűkíti be és aprózza fel. Ezek következtében az elmúlt mintegy negyedszázad folyamán az állomány 30%-kal esett vissza, ezért a Természetvédelmi Világszövetség sebezhetőnek nyilvánította a fajt.

Örökbefogadom!

 

 

Szecsuáni takin
Budorcas taxicolor tibetana
Sichuan-Takin
Sichuan takin or gnu goat

 

Ázsia, főleg Kína és Tibet hegyvidékeinek nagytestű, dús szőrzetű párosujjú patása. Bhután nemzeti állata, a legenda szerint a XV. században élt buddhista mester, Drukpa Kunley alkotta meg egy csodatevés keretében, szarvasmarhából és kecskéből.

A takin szecsuáni alfaja Tibetben, és Kína egyes tartományainak (Szecsuán, Kanszu és Hszincsiang) területén él.

Noha a takin a kecske- és juhfélékkel áll rokonságban, testalkata jórészt inkább egy kisebb szarvasmarhára emlékeztet.

 

Testméretek: marmagasság: 0,9-1,4 m

Tömeg: 250-400 kg

Táplálkozás: növényevő

Társas viszonyok: csordában él

Vemhességi idõ: 220 nap

Utódok száma: 1

Élettartam: 16-18 év

Veszélyeztetettség: sebezhető

 

Elterjedés: Kína középső és déli részén

 

Nevelőszülők listája

  • Agócs Róbert
  • Bácsi Nelli
  • Bolla Gitta
  • Farkas Anett
  • Kardos Gábor
  • Keszthelyi Sylvia Fegyverneki Tamás
  • Kovács Réka Anna
  • Mácsai Gábor
  • Magyar Bhutáni Baráti Társaság
  • Nagy Alfréd és Dr. Papp Veronika
  • Nicolas Le Clercq
  • Pálvölgyi Mira
  • Rigó Dorka
  • Sára Vivien
  • Tamás Réka Borbála
  • Ternyik Bálint
  • Vidák Panni
 

Töltsd fel képed!

Oklevél azonosítószáma:
Név:
Fénykép kiválasztása: